Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - A holtnak nyilvánítás és törvényes származás problémájának megoldása

A HOLTNAK NYILVÁNÍTÁS PROBLÉMÁJÁNAK MEGOLDÁSA. 21 dására egyedül a férj jogosult. Az anyának ez a jog sohasem volt biztosítva, sőt a tör vény telenítési perben az anya beismerése nem döntő a gyermek törvényes születésének a sikeres megtámadására, még az eltűnés és holttányilvánítás nyilvánvaló eseteiben se.1 A mai jogszabályok rendszeres egymásutánja a vitás kérdést a mai helyzetben kétséget nem tűrő bizonyossággal oldja meg és a családi jog rendszerének fokozatos továbbfejlesztésével reá világít arra az útra, amely egyedül járható gerendatöréskor a szálkakeresők által is.2 csodálkozhatni, ha a hírhedt hetaerák ma oly szédületesen szaporodnak — polgári foglalkozásnak látszó helyzetükben. Dr. Bloch : Korunk nemi élete c. munkájától Kayserlingen át dr. Totis könyvéig a forgalomban levő ideákat ismerem. Calverton V. F., Lindsey és Weber Marianne munkáit is ismerem, azonban mindaddig hiszek a társadalom megjobbulásában, amíg a polgári osztály női tisztességeseknek akarnak látszani és még szégyenkeznek. A szégyenérzet és a nyilvánosság előtt való szemérem elveszése után csak Bizáncz következhetik. Ezekkel szemben mily erkölcsi magasságban szárnyal Gulácsi Irén etikája a Pax Vobis-ban, amidőn Rákóczi testőr-gárdistájával, gr. H. Gáborral a császár által megejtett gr. P. Máriának, a szerelmese életét féltő jegyesnek képzeletben ezt mondatja : Hogy merted hinni rólam, hogy az életem több, mint a te . . . Nem ismered-e vérem? A fajtám, ami ebben a kérdésben nem ért megalkuvást?! 1 A feministák a gyermek sorsát az anyához igazodva kívánják rendeztetni. Róbert Michels: Sittiichkeit in Ziffern : . . . denn die verheirateten Frauen eines Landes können bekanntlich zwar unehelich zeugen, aber nicht unehelich gebáhren. (17. lap.) 2 A kérdés irodalmi anyagának ismertetése után és a megoldásra irányuló tételezés előtt külön akartam ismertetni dr. Almási Antal kúriai bíró németnyelvű magyar magánjogának idevonatkozó tanításait. (Gragger : Ung. Bibliothek sorozatában Ungarisches Privatrecht.) A holttányilvánítás joghatályára nézve ezt mondja : ... Diese Vermutung kann zwar widerlegt werden, doch bis zu ihrer Wiederlegung treten zeitweilig die Folgen des Todes des für tot Erklárten ein undzwar im Vermögensrechte, sowie in allén vermögensrechtlichen Fragen des Familienrechts und Personenrechts unbeschrenkt, in rein persönlichen des Eherechts hingegen etwas abgeschwácht. Utal a H. T. 73. és 61. § c) pontjára. Ez a házassági jogra vonatkozó enyhébb jellegű hatás igazolja Szászyval szemben, hogy a holttányilvánítás joghatálya nem teljesen azonos a vagyonjogi és házassági jog személyi vonatkozásaiban. Almási álláspontja lényegileg azonos a Jancsó Gy. tanításával. (Fodor : Magánjog, IV. 293. 1.) b) A szerző a házasság megszüntetése tekintetében — a munka szűkre szabott terjedelme folytán — nem lehetett részletezőbb, azonban a H. T. 73. §-ra utalva ezt mondja : Stehen die persönlichen Wirkungen der Ehe