Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)
1932 / 7. szám - Hazai bírói gyakorlat
270 JOGGYAKORLAT. a Pp. 553. §. második bekezdése értelmében a másodbirósághoz kell beadni." (K. P. IV- 695/1932.-1932. IV. 6.) A Ke. eljárás körébe vágó és gyakran felmerülő kérdést oldott meg a Kúria, amidőn a kielégítési végrehajtást elrendelte — az alábbi okfejtéssel: „a 6340/1927. M. E. sz. rendelet 2. §-a csupán az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 21. §~ának első bekezdése első mondatának rendelkezése helyébe lépett, de nem helyezte hatályon kiuiil az utóbb emiitett rendelet többi részét, igy annak 21. §-a 7. és 8. bekezdésében foglalt rendelkezéseit. A 7. bekezdés kimondja, hogy az egyezségi eljárás nem érinti az annak megindítása előtt szerzett külön kielégítési jogokat s igy a külön kielégítésre jogosult hitelező a külön kielégítési jog tárgyából a kényszeregyezségi eljárásra való tekintet nélkül szerezhet kielégítést, vagyis a kényszeregyezségi eljárás folyamán a külön kielégítésre jogosult hitelező a kielégítési végrehajtás elrendelését kérheti és az elrendelt kielégítési végrehajtást foganatosíthatja. A 6340/1927. M. E. sz. rendelet fentebb felhívott 2. §-a a külön kielégítésre jogot tartó követelések behajtását nem tilalmazza, hanem csupán az előnyösen kielégítendő követelések végrehajtása elé állít fel korlátot, amely jogi korlátozást azonban kifejezett törvényes rendelkezés hiányában a külön kielégítési joggal bíró hitelezőkre magyarázat útján kiterjeszteni, szemben a fent felhívott rendelet 7. és 8. §-aival nem lehet." (K. Pk. V. 1437/1932.—1932. VI. 30.) Nem mondja ki expressis verbis a Kúria, de a határozat indokaiból folyik, hogy a Vh. T. 225. §-án alapuló előzetes biztosítási végrehajtást szigorúan csak a haszonbér (bér) összegére véli elrendelhetőnek, míg a szerződésből folyó egyéb, de nem kifejezetten haszonbér-jellegü szolgáltatásra, mondván: „a haszonbérleti szerződés szerint a haszonbéren felül fizetendő adók nem haszonbér jellegűek és minthogy a végrehajtási törvény 225. §-ában foglalt és kitérjesztöleg nem értelmezhető jogszabály értelmében a haszonbérbeadó csak a haszonbér öszszegre kérheti a biztosítási végrehajtás elrendelését, az elsőbíróság a végrehajtatókat kérelmükkel helyesen utasította el." (K. Pk. V. 6349/1931. -1932. I. 29.) A telekkönyvi jog körében kimondotta a Kúria, hogy ha a jelzálogjog közjegyzői okirat (1874. XXXV- t. c. 111. §.) alapján kebeleztetett be, úgy: „az ily okirat alapján történt jelzálogjog bekebelezésének a végrehajtási törvény 137. §-a utolsó és utolsóelőtti bekezdéseinek egybevetett rendelkezése szerint olyan joghatálya van, mintha a végrehajtató bekebelezett követelésének behajtása iránt folyamatba tett pert a telekkönyvbe feljegyeztette volna, amely esetben a feljegyzés után egy harmadik személy javára történt tulajdonjog bekebelezés a végrehajtást szenvedővel szemben elrendelt végrehajtással kapcsolatban a végrehajtási jog feltétlen feljegyzésének s a végrehajtás foganatosításának akadályául nem szolgál." (K. Pk. V. 886/1932.—1932. VI. 10.;