Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Hazai bírói gyakorlat

270 JOGGYAKORLAT. a Pp. 553. §. második bekezdése értelmében a másodbiróság­hoz kell beadni." (K. P. IV- 695/1932.-1932. IV. 6.) A Ke. eljárás körébe vágó és gyakran felmerülő kérdést oldott meg a Kúria, amidőn a kielégítési végrehajtást elren­delte — az alábbi okfejtéssel: „a 6340/1927. M. E. sz. rendelet 2. §-a csupán az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 21. §~ának első bekezdése első mondatának rendelkezése helyébe lépett, de nem helyezte hatályon kiuiil az utóbb emiitett rendelet többi részét, igy annak 21. §-a 7. és 8. bekezdésében foglalt rendelkezéseit. A 7. bekezdés kimondja, hogy az egyezségi eljárás nem érinti az annak megindítása előtt szerzett külön kielégítési jogokat s igy a külön kielégítésre jogosult hitelező a külön kielégítési jog tárgyából a kényszeregyezségi eljárásra való tekintet nélkül szerezhet kielégítést, vagyis a kényszeregyezségi eljárás folya­mán a külön kielégítésre jogosult hitelező a kielégítési végrehaj­tás elrendelését kérheti és az elrendelt kielégítési végrehajtást foganatosíthatja. A 6340/1927. M. E. sz. rendelet fentebb felhí­vott 2. §-a a külön kielégítésre jogot tartó követelések behajtá­sát nem tilalmazza, hanem csupán az előnyösen kielégítendő követelések végrehajtása elé állít fel korlátot, amely jogi korlá­tozást azonban kifejezett törvényes rendelkezés hiányában a kü­lön kielégítési joggal bíró hitelezőkre magyarázat útján kiter­jeszteni, szemben a fent felhívott rendelet 7. és 8. §-aival nem lehet." (K. Pk. V. 1437/1932.—1932. VI. 30.) Nem mondja ki expressis verbis a Kúria, de a határozat indokaiból folyik, hogy a Vh. T. 225. §-án alapuló előzetes biztosítási végrehajtást szigorúan csak a haszonbér (bér) össze­gére véli elrendelhetőnek, míg a szerződésből folyó egyéb, de nem kifejezetten haszonbér-jellegü szolgáltatásra, mondván: „a haszonbérleti szerződés szerint a haszonbéren felül fizetendő adók nem haszonbér jellegűek és minthogy a végrehajtási tör­vény 225. §-ában foglalt és kitérjesztöleg nem értelmezhető jog­szabály értelmében a haszonbérbeadó csak a haszonbér ösz­szegre kérheti a biztosítási végrehajtás elrendelését, az első­bíróság a végrehajtatókat kérelmükkel helyesen utasította el." (K. Pk. V. 6349/1931. -1932. I. 29.) A telekkönyvi jog körében kimondotta a Kúria, hogy ha a jelzálogjog közjegyzői okirat (1874. XXXV- t. c. 111. §.) alapján kebeleztetett be, úgy: „az ily okirat alapján történt jelzálogjog bekebelezésének a végrehajtási törvény 137. §-a utolsó és utolsó­előtti bekezdéseinek egybevetett rendelkezése szerint olyan jog­hatálya van, mintha a végrehajtató bekebelezett követelésének behajtása iránt folyamatba tett pert a telekkönyvbe feljegyez­tette volna, amely esetben a feljegyzés után egy harmadik sze­mély javára történt tulajdonjog bekebelezés a végrehajtást szen­vedővel szemben elrendelt végrehajtással kapcsolatban a végre­hajtási jog feltétlen feljegyzésének s a végrehajtás foganatosítá­sának akadályául nem szolgál." (K. Pk. V. 886/1932.—1932. VI. 10.;

Next

/
Thumbnails
Contents