Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Nemzetközi közjog és politikum. Az International Law Association (Nemzetközi Jogi Egyesület) oxfordi XXXVII. kongresszusa

NEMZETKÖZI KÖZJOG ÉS POLITIKUM. 263 kérdés azonban ismeretlen okokból nem került a konferencián megvitatásra. A magántulajdon védelmével foglalkozó bizottság, amely­nek Witenberg volt az előadója, a newyorki konferencia hatá­rozatának megfelelően egyezménytervezetet terjesztett elő, amely a szerződő hatalmak állampolgárai tulajdonának jogi helyzetét szabályozza egymás területein. Az egyezményterveze­tet, amely szerint a külföldiek tulajdona a belföldiekével azonos elbánás alá vonandó, kiterjeszkedik annak az elvnek hangsúlyo­zására is, hogy a külföldiek adózás és más kényszerítő szabá­lyok tekintetében rosszabb helyzetben nem lehetnek, mint az állam saját polgárai, tulajdonuk ellen pedig kisajátítás csakis az állam saját polgáraira fennálló jogszabályok mellett és azonos kártérítő eljárással folytatható le. Kimondja továbbá az egyez­ménytervezet, hogy a külföldi iparűzésének monopólium léte­sítése okából, avagy más okból való megszüntetése esetén kártérítésnek van helye, az idevonatkozó jogviták pedig egy vegyes döntőbíróság elé terjesztendők. A konferencia Baumgarten Nándor elnöklete alatt tartott ülésében Witenberg javaslatát Nagy Emil indítványára, amelyet La Pradelle is magáévá tett, azzal a kiegészítéssel fogadta el, hogy abban az esetben, ha a vitában érdekeit valamely állam a maga választott bíráját meg nem nevezné, helyette a bírót és a bíróság elnökét is a hágai nemzetközi bíróság nevezze ki. A semleges bizottság, amelynek elnöke Boyé (Oslo), elő­adója Colombos (London) volt, jelentéséhez három egyezmény­tervezetet csatolt. Az „egymással tengeri háborúban levő had­viselő felek jogairól és kötelezettségeiről, tekintettel a semleges tulajdonra" szóló egyezménytervezet a tengeri háborúban a semleges kereskedelemre vonatkozó jogszabályok teljes kódexét kívánja nyújtani, amely egy újabb szakaszában a hágai állandó nemzetközi bíróságra ruházza a zsákmányügyi vitákban benyújtott jogorvoslatokban való döntést. A másik egyezménytervezet a szárazföldi hadviselés mellett való semlegesség problémáit kívánja megoldani és lényegileg az 1907. évi V. hágai konvenció sza­bályait korszerűbben fogalmazza meg. Újszerű ennek az egyez­ménytervezetnek 24. §-a, amely kimondja, hogy a semlegességi jogoknak valamely hadviselő fél által történő megsértése „nemzet­közi jogsérelmet" jelent, amely felhatalmazza a semlegességében megsértett hatalmat arra, hogy akár egyedül, akár más hatal­makkal együtt teljes kártérítést és elégtételt követeljen a sem­legesség szabályainak megsértésében elmarasztalt hadviselő fél­től. A harmadik egyezménytervezet végül a hadviselő államban fekvő semleges magántulajdon védelmét célozza. A konferencia a Caloyanni elnöklete alatt tartott ülésében Brierley oxfordi egyetemi tanár utalt a háború új koncepciójára, melyet a Nemzetek Szövetségére vonatkozó egyezményből, a Kellogg-paktumból és huszonnyolc államnak 1930 ban létesített

Next

/
Thumbnails
Contents