Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Racionalizáció a törvénykezés terén

252 RACIONALIZÁCIÓ A TÖRVÉNYKEZÉS TERÉN. 41. A jegyzőkönyv a tárgyalás nyilvánosságáról csak akkor emlékezzék meg, ha az korlátozva volt. 42. Felesleges és megszüntetendő a tárgyalásra kerülő ügyek jegyzékének, valamint az irásbafoglalt Ítéletek jegyzékének kifüggesztése. (Utóbbi intézkedéssel kapcsolatban a Pp. 408. §. módosítandó.) 43. Külön írásbeli ellenkérelem a törvényszéki eljárásban is csak azon egészen ritka esetekben csatolandó, ha az a normális kérelemtől (kereset elutasítása) eltér. 44. Sosem kérendő az ellenfélnek a költségekben való marasztalása, mert azt a bíróság hivatalból eszközli. A fél csak akkor tegyen említést kérelmében a költségekről, ha egyáltalában nem, vagy nem rendes mérvű költségekben kéri ellenfelét elmarasztalni. 45. A bíróság a perköltségben való marasztalást határozatában csak különleges esetekben indokolja meg. 4ö. A keresetlevélben stb. beadványban normális esetekben felesleges a teljesítési határidőnek, az idézési kérelemnek, a marasztalás végrehajtás terhe mellett való eszközlésének külön felemlítése, hanem csak a tulajdonképpeni kérelem adandó elő. 47. Az ítéletek feje a jelenlegi szöveg fölös részeinek elhagyása által teljesen leegyszerűsítendő. 48. Meghatalmazásokban az ügyek kitöltése felesleges. 49. Mindennemű bírósági határozatok és hirdetmények nem érdemleges szövegrészeinek teljes leegyszerűsítése. IX. Az Ítélkezés szakszerűségének biztosítását célozzák az alábbi indítványok: 50. Egyes különleges szakképzettséget igénylő, ritkábban előforduló ügyeknek bizonyos meghatározott bírósagok (pl. törvényszék székhelyén levő járásbíróságok, tábla székhelyén levő törvényszékek) részére való fenntartása. 51. Nagyobb bírói létszámmal rendelkező bíróságok kebelén belül a szakértelmet igénylő ügyeknek állandó szakbírák által való ellátása. (Amennyiben a szakbírákat szakcsoportjuk akár állandóan, akár időlegesen nem teljesen 'oglalkoztatná, úgy az egyenletes elfoglaltság biztosítása érdekében azok az általános ügyek csoportjából is kapjanak állandóan vagy időlegesen kiosztást.) X. A felek időveszteségének elkerülését célozzák az alábbi indítványok : 52. Az ügyek pontosan arra az időpontra tűzessenek ki, amikorra tényleg — maximálisan 15—20 percnyi várakozással — sorra kerülhetnek. Kitűzésnél a bíró ügyeljen arra, hogy az előző ügyek előreláthatólag mennyi időt vesznek igénybe A várakozással töltött idő ugyanis a felekre teljesen elveszett, míg a bíró, ki hivatalában van, százféle munkát talál a maga részére akkor is, ha valamely kitűzött ügy elmarad vagy korábban végződik. 53. Az előző pontbeli cél elérésének biztosítása végett, valamint a netáni várakozási időnek és a rendesnél hosszabb tartamú tárgyalási időnek a költségmegállapításnál való figyelembevehetése végett a jegyzőkönyvben nemcsak a kitűzési idő, ont, hanem a tárgyalás tényleges megkezdésének és befejezésének időpontja is feltüntetendő volna. 54. A bírósági iroda minden köznapon és az egész hivatalos idő alatt vagy annak túlnyomó része alatt adjon értesítést. Az értesítésadásnak bizonyos órákra való koncentrálását annak ezen időben való ingyenessége eléggé biztosítja és az egyéb időben való díjazott értesítés amúgy is szórványos, amely a kezelőszemélyzet munkáját csak minimális mertékben hátráltatja. XI. A kölcsönös meghallgatás elvének kiterjesztését célozzák az alábbi javaslatok : 55. A felfolyamodásra az ellenfél 3 napon belül észrevételt adhasson. 56. A felebbezés nyilvános előadása a bíróságra nézve a szóbeli tárgyalással szemben alig jelentvén előnyt, ellenben a felekre számos hát-