Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Az uzsoratörvény 2. Par.-ához

234 Dr. PETHŐ TIBOR. tat" kell számba venni. Ehhez képest a sérelmet szenvedő fél a húzott hasznok visszatérítése alól annyiban mentesül, ameny­nyiben azokat hibáján kívül elvesztette. A hasznok húzásának vétkes elmulasztása, ami a rosszhiszemű birtokra vonatkozó szabályokban jelentős, ugyanannyi, mint a hibásság a haszon elvesztésében. * * * E §. 3. bekezdésének rendelkezése értelmében a sérelmet okozó fél köteles visszatéríteni azt is, amit az uzsorás szerző­dés alapján vagy ezzel kapcsolatban harmadik személy kapott és a másik félnek okozott kárért is teljes kártérítéssel tartozik. E szabály összefügg az első szakasznak azzal a rendelkezésé­vel, amely szerint az uzsorás vagyoni előny akkor is megálla­pítható, ha az előny harmadik személy javára volt kikötve. Ily esetben tehát vizsgálni kell azt, hogy a kedvezményezett har­madik személy a sérelmet okozó féllel szemben milyen jogvi­szonyban van. Ha megbízási viszony van kettőjük között, vagy az uzsorás szerződésen kívül álló harmadik személy tudomással bírt arról, hogy uzsorás szerződés alapján szerzi meg a sérelmet szenvedő szolgáltatását, úgy a sérelmet okozó féllel egyetemle­gesen kötelezhető a szerzett vagyoni előny visszatérítésére. Ha azonban a semmis szerződés tiltott alakjáról tudomása nincs, úgy csupán a sérelmet okozó fél kötelezhető .a visszatérítésre. A sérelmet okozó fél ebben az esetben is nemcsak a kapott vagyoni előnyt köteles visszatéríteni, hanem a sérelmet szen­vedő félnek az okozott kárért is teljes kártérítéssel tartozik. A törvény csak a szerződő felek egymásközti viszonyára állít fel szabályokat, a harmadik személy felelősségét a jogutód, illetve a harmadik jogszerző felelősségére vonatkozó szabályok alapján kell elbírálni. * * * Különös méltánylást érdemlő olyan esetben, amikor a sé­relmet szenvendett felet a kiadás vagy a visszatérítés kötele­zettségének teljesítése anyagi romlásba sodorná; e fél még azt is kívánhatja, hogy a kötelezettsége alól részben, vagy egész­ben mentesíttessék. E különös méltánylást érdemlő eset figye­lemmel e §. 4. bekezdésére, abban az esetben lesz gyakorlati, ha a sérelmet szenvedett fél a kapott vagyoni előny birtoká­ban van, vagy azt nem hibáján kívül vesztette el; mert ha azt elvesztette és saját hibáján kívül vesztette el, már a 4. bekez­dés alapján is felszabadulhat visszatérítési kötelezettsége alól. Kizártnak kell tekinteni hogy ilyen esetben a felszabadulás a 4. bekezdés alapján a méltányossággal ellenkezőnek mutatkozzék és ezért ne következzék be, a 6. bekezdés alapján pedig a fel­szabadulást mégis el lehessen rendelni. Hiszen a 4. bekezdés ér­telmében a felszabadulásnak a sérelmet szenvedő fél kedvező

Next

/
Thumbnails
Contents