Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Hirdetés - kártérítés - elkobzás

Dr. SZÁLAI EMIL 235 vagyoni helyzete lehet az akadálya, míg a 6. bekezdés szerint éppen az anyagi romlása a felszabadulás előfeltétele. A 6. bekezdés alá eső különös méltánylást érdemlő eset akként képzelhető el, hogy a sérelmet szenvedett fél a sérelmet okozó féllel szemben történt lekötelezésének folyományaként a sérelmet okozó fél erőszakos magatartása folytán egyéb súlyos anyagi terhet (uzsorakamat céljaira felvett kölcsönök, ezek kamatai, ezek biztosításának költségei, ezekből és az uzsorás szerződésből keletkezett behajtási perek és végrehajtások költségei, árverések folytán bekövetkezett vagyonveszteségek) volt kénytelen viselni, illetve kifizetni, tehát kárt szenvedett, melynek mennyisége megfelel a sérelmet okozó féltől kapott tényleges értékének és törvényes kamatainak. Ilyenkor tehát a sérelmet okozó jogszerű követelésébe mintegy beszámíttatik az az összeg, melyet ez jogellenes megatartása folytán a sérelmet szenvedett félnek okozott. E jogi konstrukció mellett következetes a törvény ama rendelkezése, hogy ily mentesítés esetében a sérelmet szenvedő tulajdonszezését nem érinti, hogy valamely dolog átruházása nem történt érvényes jogalapon. HIRDETÉS — KÁRTÉRÍTÉS — ELKOBZÁS. írta: DR. SZÁLAI EMIL ügyvéd. A Kúria egyre gyakrabban érzi hivatásának, hogy hiányzó jogszabályokat megalkosson vágy törvényes rendelkezések hiányait kiegészítse. Indoklásaiban azt néha egyenest ki is fejezi, hogy a jogbiztonság érdekében jogszabályt statuál, melyhez a gyakorlati élet tarthassa magát. Az 1932. június hó 30-án hozott P. I. 276/930. számú Ítéletében is a kodifikáció hiányát pótolta a Kúria, — a szerzőjogi törvénynek egy rendelkezését egészítette ki. A Szjt. 21. §-a olykép rendelkezik, hogy a „szerzőijog bitorlásának kísérlete is kártérítést von maga után; az elkészült részek, továbbá a bitorlás előkészítésére, valamint a bitorló cselekmény hirdetésére szolgáló különös eszközök és készülékek ez esetben is elkoboztatnak." „Ez esetben Is": itt csak azt jelentheti, hogy az esetben, ha a bitorlásnak kísérlete történt. De hátha a cselekmény még nem jutott odáig, hogy azt a bitorlás kísérletének lehessen tel inteni ? Vagyis ha a bitorlás véghezvitele még nem kezdetett meg (Btk. 65. §.) — hanem csak hirdettetett, hogy a bitorlást el akarják követni. Például: plakáton, újságokban hirdette az, aki a szerzőtől a kiadásra jogot nem szerzett, hogy a szerző müvét ki fogja adni, azonban aki ezt így hirdeti, nem kezdette el a mü szedetését, tehát a bitorlási cselekménynek véghezviteléből a legelső mozzanatot se vitte még véghez és talán nem is akarja véghez vinni, — csak ép hirdetni akarta a bitorlást.