Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - A bírói hivatás

A BÍRÓI HIVATÁS. 9 tével a kivételes jogszabály alkalmazásával visszaítélte a túlfizetést, mert a felperes bizonyította, hogy kényszerhelyzetének hangoztatása mellett fizetett az alperes kezéhez, és mert a kereskedelmi forgalom biztonsága, az ügyletkötés komolyságába vetett hit és a szerződéshez hű fél jogi érdeke megkívánják, hogy a felperes rovására az alperes kötelemszegése ne jutalmaztassék olykép, hogy kikényszerített túlkövetelését megtarthassa. Második példa : Az elvált férj jogerős ítélettel köteleztetett neje hozományának visszafizetésére. A férj időközben tekintélyes vagyonát bevitte apportként egy általa alapított részvénytársaságba, amelynek részvényeit második nejére írta. A férj ellen a hozomány behajtása iránt vezetett végrehajtás vagyon hiányában eredménytelen maradt. Az elvált asszony perbevonta a r.-t.-ot is, előbb sikertelenül üzletátruházás címén, majd jogtalan gazdagodás címén. A r.-t. a K. T. 63., 147. és 168. §-aira hivatkozik, mire a kir. törvényszék a felperes asszonyt keresetével jogcím hiányában elutasítja. A budapesti kir. ítélőtábla P. VIII. 12,034/1927. sz. jogerős ítéletével a törvényszék ítéletét megváltoztatta és a r.-t.-ot a férjjel egyetemleg marasztalta a hozomány összegében. Kimondotta, hogy a felperes jogait a r.-t.-al szemben a K. T. hivatkozott 63. §-a (önálló vagyonszerzés) és 147., 168. §-ai (részvényesek korlátolt vagyoni felelőssége) sérelme, sőt érintése nélkül is szabadon érvényesítheti a K. T. 188. és 189. §-ai alapján. A K. T. 188. § 1. bekezdése alapján ugyanis a férj mint a r.-t. alapítója, mikor a válóper alatt egész vagyonát apportként átadta a r.-t.-nak, ez ügylet által, melyet a r.-t. nevében kötött, a r.-t.-ot tette kötelezetté e vagyon iránt bárki részéről támasztható igényekkel szemben. A férj vagyonát ugyanis a férj mint alapító adta át a férjnek, mint a r.-t. igazgatójának, ennek tudomása tehát a vagyon eredete és terhei tekintetében egyjelentőségű a r.-t. tudomásával. Hogy pedig a r.-t. mint jogi személy az így nevében kötött szerződéssel okozott és általa megtérítendő károkért mennyiben kaphat fedezetet a kárt okozott férjjel, mint igazgatósági taggal szemben, az a K. T. 189. §-a értelmében intézendő el a r.-t. és a vétkes ig. tag között, de ez a kérdés a felperes és a r.-t. közt folyó pernek nem tárgya és a felperes igényeit érinteni nem alkalmas. A férj, mint r.-t.-i alapító és ügyvezető igazgató, eme alapítását, ezt az «önálló vagyonszerzést* a K. T. 63., 147. és 168. §-ai védeni nem célozták, mert a törvényhozó, mint a nemzeti szuverénhata-