Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - A bírói hivatás

6 KÜLLÉY RHORER VICTOR. pedig előírja, hogy a bíró a törvények, a törvény alapján keletkezett s kihirdetett rendeletek s a törvényerejű szokás szerint tartozik eljárni és ítélni. Ez az a keret, amelyen belül a bíró ítélkezni tartozik s amely kereten belül egyedül lelkiismerete szavára hallgathat, s ha meggyőződését jogászilag megindokolta, ítéletéért senkinek sem felelős, egyedül Istennek, aki belelát az ö lelkébe s aki előtt nem lehet az igazságot hangzatos jogászi szólamokkal tetszetőssé tenni. Bírónak készülő fiam azt kérdi tőlem, hogy gazdag nagy urak, államtitkárok, képviselők, miért emlegetik megtámadtatásuk esetén mindig a független bíróságot, mint utolsó mentsvárat, mikor függetlenséget biztosító jövedelmük többszörösen meghaladhatja a kűriai bírák fizetését is? Erre azt kell felelni, hogy minden ember független lehet, akinek költekezése nem haladja meg tisztességes úton szerzett jövedelmét. De ezenfelül a bírák függetlenségét még külön törvény is biztosítja. Az 1869. évi IV. tc-ben foglalt bírói garanciális alaptörvény 5. §-a kimondja, hogy «a kinevezett bírónak megállapított fizetése le nem szállítható*. Igaz ugyan, hogy az 1893. évi IV tc. 10. §-a minden állami tisztviselőre is kimondja> hogy fizetése — a fegyelmi büntetés esetét kivéve — le nem szál-* lítható. Amint tudjuk, a szanálási rendelet úgy az 1869. évi IV. te. 5. §-át, mint az 1893. évi IV. tc. 10. §-át félretette s e részben bíró és államhivatalnok egyenjogosíttatott. Erre azt kell mondanunk, hogy vis maior okozta s az előrelátó bíró ezentúl is csak addig nyújtózkodik, ameddig a takaró ér. A főkülönbség bíró és hivatalnok között nem is a fizetésben van, mert az csak elenyésző és problematikus, hanem az 1869. évi IV. tc. 8—13. §-aiban, ahol föl van sorolva a bírói összeférhetlen^ség minden fajtája s amely azért ád olyan páratlan tekintélyt a bírói testületnek, mert ezt a hat §-t szigorúan be is tartja, bár fegyelmi hatósága is az 1871. évi VIII. tc. szerint saját kebeléből alakul. ; Újabban, a háború utáni zavaros és lezüllött állapotok között divatba jött, hogy a bírói tekintély kihasználtassék közigazgatási jellegű hivatali cselekmények teljesítésére is. Pedig az 1869. £ví IV. tc, mely a bírói hatalom gyakorlásáról szól, 1. §-ában kimondja, hogy az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik és sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak.