Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - Adalékok a XVIII. század megyei büntető eljárásához

158 SZEMLE. nyei minden konkrét jogeset kapcsán újra meg újra megszabnak és korlátoznak. Ez a szupremácia korlátoz az egyéni szabadságba és a vagyoni viszonyokba való minden beavatkozást, A legfelsőbb bíróságnak, a washingtoni supreme court-nak a kilenc tagján keresztül így szűrődik le minden olyan társadalmi és gazdasági törekvgs, amely a törvényhozásban fejeződik ki. Az alkotmányszerűség ezen rendszere a garanciája egy lehetőleg nagy zökkenések és szélsőségek nélküli jogfejlődésnek. Egyúttal a példája ez a rendszer annak is, hogy államérdekeket, politikai törekvéseket független bírói döntés alá bocsátani gyakorlatilag mennyire lehetséges. * — Az International Law Association magyar nemzeti csoportjának ülése a biztosítási jog egységesítése tárgyában. Ismeretes, hogy a Londonban székelő Nemzetközi Jogi Egyesület (International Law Association) magyar kezdeményezésre a mult évben napirendjére vette a biztosítási jog egységesítését ; az idevágó problémák tanulmányozására, valamint megfelelő javaslatok elkészítésére külön nemzetközi bizottságot állított össze. Ezzel kapcsolatosan az International Law Association magyar nemzeti csoportja dr. Baumgarten Nándor egyetemi tanár elnöklete alatt 1932. évi május hó 7-én ülést tartott, amelyen dr. Király Ferenc bemutatta a Nemzetközi Jogi Egyesület ez év nyarán Oxfordban tartandó konferenciája számára általa készített bizottsági jelentés tervezetét. Az előadó beszámolt a biztosítási jog egységesítése tárgyában kiküldött nemzetközi bizottság munkálatairól. Az előadáshoz Gold Simon, Fodor Ármin, Balabán Imre, Ribáry Ernő, Kutasi Elemér és Tury Sándor Kornél szóltak hozzá. * — A Magyar Jogászegylet f. év április hó 16-án teljes ülést tartott, amelyet Goethe emlékének szentelt. Az elnöklő dr. Schuster Rudolf az ülést megnyitván, utalt egyrészről arra az összefüggésre, amely Goethe és a jög között állott fenn, másrészről pedig azt a kapcsolatot szemléltette, amely a nagy költőfilozófus és a XIX. századbeli Magyarország között fennállott. Ezután tartotta meg előadását dr. Leopold Elemér ügyvéd «Goethe az ügyvéd és Faust a jogász» címen. Előadásában azt fejtegette, hogy az az idő, amelyet Goethe az ügyvédkedéssel töltött, nem múlott el felette nyomtalanul. Azután Goethét, a jogfilozófust állította szembe a korabeli jogelméleti iskolákkal. * — Előadás a közigazgatási bíráskodás reformjáról. A Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztálya május 3-án Benedek Sándor, a közigazgatási bíróság másodelnökének elnöklete alatt előadóülést tartott, melynek tárgya dr. Nagy Dezső Bálint ügyvéd előadása volt a pénzügyi közigazgatási bíráskodás reformjáról. Az előadó a hazai köz-