Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - Adalékok a XVIII. század megyei büntető eljárásához

SZEMLE. 159 igazgatási bíráskodás fejlődését ismertette s megemlítette, hogy már az 1882. évi jogászgyűlés a kétfokú közigazgatási bíráskodás mellett foglalt állást. Hangoztatta, hogy a bíráskodás szempontjából különböző elbánást igényelnek a közigazgatási, illetve az adó- s illetékügyek. A közigazgatási ügyek nagy részének középfokon bírósági eljárás útján való elintézése nehézségekbe ütközik ; az adó- és illetékjog terén csakis a független bíróság lehet kontradiktórius tárgyalási rendszer bevezetésével alkalmas, önként adódik ebből az a megoldás, hogy az adófelszólamlási bizottságok eltörlésével és a pénzügyigazgatóságok jogorvoslati hatáskörének megszüntetésével az adó- és illetékügyek fellebbezési fórumaként pénzügyi bíróságok állíttassanak fel. -K — A Magyar Jogászegylet Magánjogi Szakosztályának dr. Tihanyi Lajos március 19-i ülésén «A határidők lejárati napja magánjogi törvénykönyvünk javaslatában» címmel tartott előadást. Előadó az MJT-nek a határidők lejárati napjára vonatkozó magyarázati szabályaival foglalkozott s arra a megállapításra jut, hogy a MJT. e részében nem adja híven az élő jogunk szabályait s hogy ezeken a MJT. formában és tartalomban egyaránt célszerűtlen változtatásokat eszközöl úgyannyira, hogy ezek nyomán bírói gyakorlatunkban a mindennapi életnek még olyan kérdéseiben is jogbizonytalanság támadt: vájjon lejárhat-e á felmondási, avagy a valorizációs perindítási határidő vasárnapon is és hogy vasárnap helyett a legközelebbi követő vagy megelőző köznap lesz-e a lejárati nap, mely jogbizonytalanság már eddig is talán nem is egy igazságtalanságnak lett a forrása, mely elkobozta ártatlan emberek vagyonát, de nem a köznek, hanem éppen esetleg az inflációs idők valamely nyereségszerzőjének a javára csak azért, mert az igényjogosult a szokásjogunk hatályában bízva, valorizációs keresetét nem vasárnapon s nem az ezt megelőző, hanem az ezt követő legközelebbi köznapon nyújtotta be. Előadó szükségesnek tartja a MJT. olyan módosítását és addig is a kir. Kúria idevágó jogegységi határozatát. * — A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézete dr. Osvald István kúriai másodelnök elnöklete alatt ülést tartott, amelyen dr. Max Homburger karlsruhei ügyvéd, tartott előadást. A háború befejezése óta majdnem valamennyi európai államban mozgalom észlelhető a részvényjog megreformálására. A régi formák ma már nem megfelelőek az új gazdasági fejlődéshez. A tőkés körök most megnyilvánuló bizalmi válságát csökkenteni lehetett volna, ha az egyes részvényes erősebb mértékben érezné biztosnak az ügyvezetést, a vállalat ügyeinek ellenőrzését és egy valóban nyilvános és becsületes mérlegkészítést és jelentésszerkesztést biztosítottnak látna. Fontos, hogy az ügyvezető és a képviseletre jogosított szerv mellett legyen egy ellenőrző szerv is, amely alkalmas és hivatott arra, hogy az üzletvezetésre felügyeljen. Erre a felügyelőbizottság alkalmas,