Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - Adalékok a XVIII. század megyei büntető eljárásához

140 JOGGYAKORLAT. a sértett óvadékát- ennek beleegyezése nélkül az előző főpincér igényeinek kielégítésére fordította, vádlott az óvadékkal jogtalanul, mint a saját tulajdonával rendelkezett. Cselekménye tehát kimeríti a sikkasztás tényálladékát. (1932. II. 17. B. 6147/931.) Sikkasztás a tulajdonjog fenntartásával vásárolt áru kölcsönadása is, amikor budapesti lakású vádlott az írógépet egy Bécsben lakó utazónak adta kölcsön és annak visszaszerzésére sem bűnvádi, sem polgári úton lépéseket nem tett, — a vételárra több részletet nem fizetett s a sértettet a kölcsönadásról nem értesítette. (1932. III. 30. B. 6419/931.) 414. és 416. §§ csalárd és vétkes bukás tényelemeit két elvi jelentőségű döntés világítja meg. Kimondja a Kúria, hogy a törvény a Btk. 414. §-ának 1. pontjában a csődvagyonnak a hitelezők megkárosítására irányuló célzattal való elvonását általában bünteti a nélkül, hogy megkülönböztetést tenne a között, hogy az elvonás tárgyát képező vagyonrész már a csődnyitáskor is a közadós vagyonához tartozott, avagy az csak később, a csődnyitás után háramlott-e a közadósra. Nem tesz továbbá különbséget a törvény a tekintetben sem, hogy a csődvagyon elvonását eredményező tevékenység a csődnyitás előtt, vagy a csődnyitás után hajtatott-e végre. Ez egyébként teljes összhangban áll a Csődtörvény 1. §-ában foglalt ama törvényes rendelkezéssel, amely szerint a csődnyitás hatálya kiterjed a közadósnak végrehajtás alá vonható összes vagyonára, melyet ez a csődnyitás idejekor bír és melyhez a csőd tartama alatt jut. Ebből a vagyontömegből nyernek a közadós hitelezői kielégítést és e kielégítés alól a Csődtörvény 5. §-a a közadósnak csupán azt a vagyonát veszi ki, melyet ez a csőd tartama alatt a saját tevékenységével a saját és hozzátartozói tartására szerez. A közadósnak mindazon tevékenysége tehát, mellyel ez a cselekvő vagyonát és illetőleg annak valamely részét — a most érintett egyetlen kivételtől eltekintve — a hitelezők számára azok megkárosításának célzatával a törvényben írt módon megközelíthetetlenné teszi, — a Btk. 414. §-ának 1. pontjába ütközik. Míg a közadósnak azon vagyonértékei, melyeket csődvagyonként a csődtömeggondnok a hitelezők nevében már átvett és illetőleg leltárba vett, éppen a már megtörtént átvételre tekintettel többé csalárd bukás tárgyai egyáltalában nem, hanem csak egyéb bűncselekmény (így pl. csalás, sikkasztás, lopás, hűtlen kezelés stb.) tárgyai lehetnek.