Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)
1932 / 3-4. szám - A kollektív szerződések konstrukciójának kérdéséhez
A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK KONSTRUKCIÓJÁNAK KÉRDÉSÉHEZ. II7 tehát a kollektív szerződés megszegésével munkaszerződés jön létre, kereseti joga csak a kollektív szerződést kötő egyesületnek vagy szervezetnek támad. De ez sem követelhet egyebet, mint azt, ami őt a kötelemszegésnél fogva az általános magánjog szerint megilleti: a szerződésszegés által előidézett helyzet megszüntetését, abbanhagyást, nemteljesítés miatt kártérítést vagy végül élhet elállási jogával. A kollektív szerződésbe ütköző munkaszerződés azonban érvényes marad. Ez a konstrukció világos és egyszerű, csak éppen nem tesz eleget a kollektív szerződéshez fűződő érdeknek. Bírói gyakorlatunk ezen a harmadik személy javára kötött szerződés konstrukciójával akar segíteni. Egyes régebbi határozatokban,1 különösen azonban a Kúria egyik újabb ítéletében (P. II. 4755/1929.)2 határozottan szerepel ez a felfogás.3 «... a munkaadói és a munkavállaló szervezetek megállapodása, mint harmadik javára kötött azaz kollektív szerződés . . .» E szerint tehát a munkaadó, mint adós a munkavállaló szervezettel, mint kedvezményezővel szerződést köt, melyben kötelezi magát, hogy az egyes munkavállalóknak, mint harmadik személyeknek — kedvezményeseknek — fog teljesíteni. Az egyes munkavállalók következéskép magából a kollektív szerződésből lesznek jogosítva. Vizsgáljuk meg ennek a felfogásnak gyakorlati alkalmazhatóságát a kollektív szerződés megszegése esetén. 1. A kollektív szerződés hatálya alá eső, ennek alapján kötött, már fennálló szolgálati szerződést A) a munkaadó szegi meg a) ú. n. «Firmentarif» esetén: a munkaadó nem tesz eleget a kollektív szerződésnek és például 40 filléres órabér helyett csak 35 filléres bért fizet, vagyis megszegi a már fennálló szolgálati szerződést: az egyes munkavállaló, mint a kollektív szerződés alapján jogot szerző harmadik személy közvetlenül fordulhat a munkaadó ellen, és követelheti a 40 filléres órabér fizetését, ha a kollektív szerződést a munkavállaló szervezet magával az egyes munkaadóval kötötte (ú. n. Firmentarif). A kedvezményes fordul tehát az adós ellen. b) A gyakorlatban azonban a tarifaszerződést többnyire 1 Budapesti Törvényszék. 38 Pf. 1923/1920. (Kéler Tibor és Straub Sándor : A szolgálati jogviszony. I. rész. 1929. 73. o.) 2 Polgári Jog Esettára. 1931. év. 122. sz. 3 így Almási Antal is: A kötelmi jog kézikönyve. II. kötet. 1929. 805. o.