Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - A kollektív szerződések konstrukciójának kérdéséhez

n8 Dr. SZÁNTÓ IMRE. munkaadószervezet köti munkavállaló szervezettel. Ezt semmikép sem lehet harmadik személy javára kötött szerződésnek tekinteni. A munkaadó szervezet kötelezheti ugyan önmagát, hogy tagjai a megállapodásnak megfelelő munkaszerződéseket fognak kötni a szemben álló szervezet tagjaival, de a szerződésszegés következményekép nem léphet fel az egyes munkás munkaadójával szemben, mert a munkaadó szervezet nem is kötelezheti magát úgy, hogy tagjaival szemben az egyes munkások közvetlenül szerezzenek jogot, mivel harmadik személy javára kötött szerződés van jogunkban, harmadik személy terhére kötött szerződés azonban nincs. Legfennebb a munkaadó szervezet felel : annyiban, amennyiben harmadik személy szolgáltatásának kikötése egyáltalán megállhat, vagyis garanciavállalás formájában kötelezheti magát arra, hogy az egyes munkaadók nem fogják a szerződést megszegni. Ha megszegik : kártérítéssel tartozhatik a szervezet a másik szervezettel szemben, az egyes munkaadónak azonban a kötelemszegés fel nem róható. E szerint tehát abban az esetben, ha két szervezet köti meg a kollektív szerződést, a munkavállalónak nem lenne kereseti joga a szerződésszegő munkaadóval szemben, noha a leggyakoribb a kollektív szerződéseknek ez a típusa és a szerződésszegésnek ez az esete. B) A kollektív szerződést munkavállaló szegi meg: A helyzet hasonlít a munkaadó szervezet szerződésszegésének esetéhez. A munkaadó nem léphet fel az egyes munkavállaló ellen, mert ha két szervezet köti a szerződést, nincs is harmadik személy javára kötött szerződés, melyben a munkaadó kedvezményes és az egyes munkavállaló adós lenne ; ha pedig egyes munkaadó kötötte a szerződést munkavállaló szervezettel, akkor a munkaadó csak mint a harmadik személy javára kötött szerződés adósa szerepelhet. Ebben az esetben is, mivel harmadik személy terhére kötött szerződés nincs, csak a két szervezet áll egymással szemben (illetve a munkavállaló szervezet a munkaadóval szemben) és a felelősség legfeljebb itt is csak a szervezetek kártérítési felelősségét jelentheti. A munkaadónak tehát a munkavállalóval szemben kereseti joga nincs. Követelés csak a vele szerződött munkavállaló szervezettel szemben illeti meg, illetve ha a munkaadói oldalon is szervezet szerződött, csak a munkaadószervezet léphet fel a munkavállaló szervezet ellen. 2. A munkaadó olyan új szolgálati szerződést létesít, amely