Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - Az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről szóló törvényjavaslat

AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAGJAINAK ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGÉRŐL. III akarják segíteni az új szabályozásnak zökkenő nélkül való életbe­lépését. A törvényjavaslat egészében és részleteiben, formában és tartalomban egyaránt kiváló kodifikacionális alkotás és indokolása is a mű jelentőségéhez méltó. Az alábbiakban a törvényjavaslat­nak ama rendelkezéseivel foglalkozom, melyek egy és más irány­ban aggályosaknak látszanak. Az anyagi jog körében a jelenlegi jogunkkal szemben a leg­jelentősebb újítás a közszolgálati összeférhetetlenség szabályo­zása körében annak kimondása, hogy azt a köztisztviselőt vagy más közszolgálati alkalmazottat, aki az országgyűlési tagsággal összeférhetetlen állást tölt be, az országgyűlési tagság igazolása után nyugalomba kell helyezni, ha pedig a nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati időt be nem töltötte, állásától végkielégítéssel kell felmenteni. E rendelkezés mellől azonban hiányzik még csak egy olyan szabály is, mely szerint a nyugdíjas köztisztviselő addig, míg az egyik közpénztárból országgyűlési képviselői tiszteletdíj élvezetében van, nem húzhat egy másik közpénztárból ezenfelül nyugdíjat is. Egy ilyen inkompatibilitási szabályt pedig nemcsak mai pénzügyi helyzetünk, hanem az a közjogpolitikai szempont is indokolná, hogy ne válhassék az országgyűlési képviselői mandátum sok esetben egyszerűen nyugdíj pótló intézménnyé. Szilágyi Dezső összeférhetetlenségi törvénye, az 1901 : XXIV. tc. szintén nem zárta ki, hogy nyugdíjas kormánytisztviselő országgyűlési kép­viselő lehessen, de Szilágyi törvénye szerint az a körülmény, hogy a tisztviselő képviselővé választatott, nyugdíjazásra vagy vég­kielégítésre jogalapot nem adott, ha a nyugdíjazás vagy vég­kielégítés törvényszerű (1885 : XI. tc.) okai fenn nem forogtak. Csonka-Magyarország pénzügyi helyzete kizárja, hogy Szilágyi törvényénél az új összeférhetetlenségi törvény ebben az irányban bőkezűbb legyen. De visszaállítandónak véljük az 1901 : XXIV. tc. ama 23. §-ának a hatályát is, mely közhatósági kinevezés elfoga­dása esetére általában a képviselőségről való lemondást és új válasz­tást tett szükségessé ; sőt a képviselői állás függetlensége érdeké­ben annak elvét kitérj esztendőnek tartom a díjazással, fizetéssel nem járó címekre, rangokra, kitüntetésekre, méltóságokra is. A más foglalkozásokkal való összeférhetetlenség körében csak helyeselhető újítás, hogy a törvényjavaslat 8. §-a értelmében összeférhetetlen helyzetbe kerül az az országgyűlési tag, aki hiva­tása vagy foglalkozása körében vállalt ügyben vagy díjazásért bármely ügyben országgyűlési tag minőségében felszólal, kivéve

Next

/
Thumbnails
Contents