Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - A férj holtá nyilvánítása után született gyermek jogi helyzete

A FÉRJ HOLTTÁ NYILVÁNÍTÁSA UTÁN SZÜLETETT GYERMEK. 105 nyilvánult irodalmi felszólalásokat — a nélkül, hogy ezáltal akár a Kúriát, akár a törvényhozást megsértené — a jogi irodalomban tárgyilagosan, de csakis tárgyilagosan, bírálat tárgyává teheti. Azonban nem olyan érvek alkalmazásával, mint aminőket dr. Tóth kúriai bíró úr a hivatkozott legutóbbi cikkében alkalmazott, hogy — például — a kérdéshez tárgyilagos alapossággal hozzászólott egyik egyetemi tanárnak a magánjoghoz való hozzáértését is kétségbe vonta, holott az illető jelenleg ugyan a hiteljog tanára, de a mellett elismert kitűnő magánjogász, aki mint ilyen, az igazságügyminisztériumban a magánjogi törvénykönyv törvényjavaslatának a megalkotásában és annak országos bizottsági letárgyalásában is igen jelentékeny részt vett. De ha nem is így volna, az semmiesetre sem megengedhető, nem tárgyilagos és nem higgadt vitatkozási mód, hogy az ellentétes véleményt nyilvánító ellenfélről egyszerűen kijelenti, hogy nem ért a tárgyhoz. Erre már igenis mondható, hogy ez nem érv, hanem egyszerűen csak gáncs. Áttérve mármost dr. Tóth kúriai bíró úrnak a hivatkozott cikkében a tárgyalt kérdés megoldására vonatkozó véleményére, — amely szerint : a természetes apa elleni gyermektartási kereset megindítása előtt, egy a gyámhatóság által adott felhatalmazásra, a gyermek nevében megindítandó törvénytelenítési per lefolytatását javasolja, — hát ez az ajánlott megoldás valóban célravezető lehetne abban a tekintetben, hogy a férj holttányilvánítása után született gyermek, nemzőjétől eltartásban részesülhessen. De nekem úgy tűnik fel, hogy ez a megoldás olyan, mintha valaki a balkezével a feje felett átnyúlva vakarná meg a jobbfülét, holott ezt rövidebben, a jobbkezével is elvégezhetné. Hát mi szükség van erre a kerülő úton való megoldásra? Mikor ott van az általam és illusztris vélemény társaim által is alkalmazott, szerintünk egyedül helyes törvényértelmezés, mely a józan gondolkozással és a természet törvényével sem ellenkezik, s amelynek alkalmazásával a szőnyegen lévő nagyjelentőségű kérdés, minden kerülő út nélkül, a legtermészetesebben meg van oldva. Ami különben azt a törvényes vélelmet illeti, hogy : a házasság fennállása alatt született gyermek törvényes származásúnak tekintendő, — eddigi bírói gyakorlatunk szerint sem olyan szent és sérthetetlen, amely miatt a férj holttányilvánítása után fogantatott gyermekre vonatkozóan természetileg lehetetlen jogszabályt Jogállam. XXXI. évf. 3—4. füzet. 8