Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - A szerződési okiratok jogi természete a nemzetközi közjogban

A SZERZŐDÉSI OKIRATOK A NEMZETKÖZI KÖZJOGCAN. 95 hatalmazottak a tárgyalások vitelére és a tervezet aláírására irányuló kötelezettségüket perfektuálják és amelynek kiállítása az említett képviseleti viszony megszűnését eredményezi; és végül c) a megerősítő okiratok, amelyeknek kiállítása, az okiratok kicserélésének vagy letétbehelyezésének alakszerű cselekményei mellett magának a nemzetközi szerződési viszony létre jövetelének konstitutív eleme. A megerősítő okiratokkal egyenlő jogi természetű a kollektív egyezményekhez csatlakozást vagy a szerződés felmondását notifikáló okirat, és azoknál a szerződéseknél, amelyek megerősítésre nem szorulnak, a szerződéskötést végleg perfektuáló szerződési okmány, amely rendesen jegyzőkönyv (protocole), nyilatkozat (declaration) vagy jegyzék (note) alakjában jelentkezik. Ezek az utóbb c) alatt említett rendelkező okiratok mind megegyeznek egymással abban, hogy végleges szerződési okiratok, vagyis kiállításuk, és ha a felek nem közös okiratot állítanak ki, kicserélésük vagy letétbe helyezésük a nemzetközi szerződési jogviszony létrejövetelét, megváltozását vagy megszűnését eredményezi. 2. A meghatalmazás, éppúgy mint a magánjogi meghatalmazás, egyoldalú jogügylet, a nemzetközi szerződések kötésére jogosított állami szervnek ahhoz a másik államhoz intézett egyoldalú jognyilatkozata, amellyel szemben a meghatalmazó képviseltetni akarja magát. Ez a meghatalmazás is, éppúgy mint a magánjogi meghatalmazás, alapulhat megbízási vagy szolgálati szerződésen (a magánjogi meghatalmazás még más, például társasági szerződésen is) és itt is lehetséges, hogy a meghatalmazott a meghatalmazóval semmiféle más jogviszonyban nem áll. A nemzetközi jogi meghatalmazás is megkülönböztetendő élesen az alapjául fekvő jogviszonytól, főleg a megbízási szerződéstől. Abban azonban e kétféle meghatalmazás már eltér egymástól, hogy a nemzetközi jogi meghatalmazott jogköre sokkal szűkebb, mint a szerződéskötésre felhatalmazott magánjogi meghatalmazott jogköre. Amíg az utóbbi felhatalmazást nyer nem csupán a jogügylet anyagi tartalmának megállapítására, hanem a jogügylet végleges megkötésére is, addig a nemzetközi jogi meghatalmazottak jogköre szabály szerint csupán a szerződés materiális tartalmának megállapítására terjed ki s a meghatalmazó fenntartja magának az eredmény felülvizsgálásának és a végleges megkötésnek jogát. A meghatalmazások túlnyomó nagy többsége évszázadokon át kifejlődött szokásos szövegük szerint «tárgyalásra, aláírásra és kötésre», «négocier, conclure et signer» hatalmazza fel a meg-