Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - A szerződési okiratok jogi természete a nemzetközi közjogban

96 Dr. SZÁSZY ISTVÁN. hatalmazottat s a legtöbb ígéretet tartalmaz a kiállító részéről arra vona\kozóan is, hogy a meghatalmazottak részéről aláírt szerződéstervezetet meg fogja erősíteni. Mindazonáltal a tételes nemzetközi jog mai állása szerint kétségtelen, hogy a conclure szónak ma már nincs az a jelentősége, ami régen volt és a meghatalmazottak jogköre szabály szerint csupán a tárgyalások vitelére és a tervezet aláírására terjed ki. Természetesen nincs kizárva az sem, hogy a meghatalmazott a szerződés végleges megkötésére, a végleges kötési okirat kiállítására is nyerjen felhatalmazást, ehhez szükséges azonban, hogy ez a meghatalmazás szövegéből határozottan kitűnjék. Ugyanígy ma már nincs jelentősége a megerősítésre szóló ígéretnek sem, mert a meghatalmazás ratifikálási kötelezettséget sohasem hoz létre. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az állam a meghatalmazottai által megállapított szerződéstervezetet teljesen figyelmen kívül hagyhatja és hogy ügy járhat el, mintha semmi sem történt volna. Az állámnak az említett ratifikálási ígéret folytán kötelessége, hogy tartózkodjék az olyan cselekményektől, amelyek a majd megerősítendő szerződés végrehajtását lehetetlenné tennék vagy megnehezítenék. Világos azonban, hogy ebben az esetben nem a szerződésnek mint olyannak tulajdonképpeni hatásáról van szó, hanem annak a Magyarország magánjogi törvénykönyve tervezetének 2. és 1711. §-ában is kifejezésre jutó általános jogelvnek az alkalmazásáról, hogy a törvény nem nyújt oltalmat a joggal való visszaélésre. Hogy ez a szabály a nemzetközi jog területén is áll, ezt a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság híressé vált 7. arrétjében szintén elismerte. 3. A hitelesített, azaz a meghatalmazottak részéről aláírt végleges szerződéstervezetet oly rendelkező okirat, amelynek kiállításával a meghatalmozottak jogi kötelezettségüket, a tárgyalások befejezését és a majd megerősítendő szerződés materiális tartalmának megállapítását teljesítik. Ez az okirat is bizonyító eszközül szolgál, de egyúttal — éppúgy mint a meghatalmazásnak — anyagi jogi hatása is van, amennyiben kiállítása a szerződő állam és meghatalmazottja között fennálló közjogi képviseleti viszony megszűnését eredményezi. A szerződés még nem kötelező a szerződő felekre, hanem csak tervezet, amely tárgya a szerződő felek elfogadó vagy visszautasító akaratának. Nem is sponsio, ajánlat, mert amint a meghatalmazottak általában nem tehetnek kötelező akaratnyilatkozatokat, úgy nem tehetnek semmiféle kötelező ígéretet, így ajánlatot sem. Egyetlen kivételt tesznek a szerződés-