Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - Gondolatok az aranypengőről

IRODALOM. 449 a vallásos érzésnek állami kényszerrel való igénybevétele, amidőn a tanút az Isten fogalmának bevonásával kényszerítik vallomása megerősítésére. Nem tagadható meg ezért annak az irányzatnak megalapozottsága sem, amely az esküt a vallásos maradványoktól el akarja választani. A rövidebb, a tanúvallomás tisztán világi tesmészetét érvényre juttató esküformula behozatalát a büntetőjogászok tekintélyes többsége sürgeti. A másik irányadó szempont pedig az, hogy a hamis vallomás esküvel való megerősíttetése minél ritkábban forduljon elő. Ebből a szempontból a szerző is helyesli az utóesküt, valamint azt, hogy az esküt a tanú csak a főtárgyaláson tegye le, végül, hogy a bírónak módjában álljon a teljesen lényegtelen, valamint a nyilván valótlan vallomás megerősíttetését mellőzhetni. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy ezeket a német kodiíikációban még el nem döntött kérdéseket a BP. és az annak alapján kifejlődött gyakorlat már megnyugtatóan megoldotta. Az anyagijogi vonatkozásban legfontosabb kérdés, vájjon büntettessék-e az esküvel meg nem erősített hamis vallomás. A német BTK. tervezete legújabban a kérdést olyként kívánja megoldani, hogy az esküvel meg nem erősített, de az igazmondásra való figyelmeztetés után helyesnek állított, hamis vallomást bünteti. Ezzel szemben a gondatlan hamis vallomás csak akkor esik büntetés alá, ha a bíróság a tanút felhívta, hogy a vallomás helyessége érdekében tudakozódjék, emlékezetének felfrissítéséről gondoskodjék. Mindezeknek a kérdéseknek könnyen élvezhető megbeszélését nyeri az olvasó Boehringer munkájában, amely megbeszélés egyszersmind áttekintést nyújt a tanúvallomásokkal /V Dr. György Ernő: A kény szer egy ességi liquidáció jogszabályai. Dr. György Ernőnek A kényszeregyességi liquidáció című könyve «mindazok munkáját, akiknek e matériával foglalkozniok kell, lehetőség szerint megkönnyíteni igyekszik» — mondja a bevezetés. E feladat annál súlyosabb, mert a kérdésbe jövő jogszabályok nem alkotnak zárt területet, amelynek joganyagát á kényszeregyezség névvel körülhatárolt területen mindenki megtalálhatja. A kényszeregyesség a gazdasági szervezet rákbetegsége ellen való védekezés főfegyvere, s amilyen sokfelé elágazó a rák ellen való védekezés, olyan sokirányú, a hitel- és a magánjog, a csőd és végrehajtási jog területeibe beágazó a kényszeregyességi jog szabályokapcsolatos problémák szerteágazó területén.