Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - Gondolatok az aranypengőről

JOGGYAKORLAT. 429 viszontkötelezettség jelentékenyen csekélyebb értékű és az értékkülönbözetben foglalt vagyoni előny a jogszerző gazdagodását eredményezi. (K. 1931. XI. 25.) 4. a) A törvény által előirt joglépés igénybevételéért az ezt igénybe vevő fél kártérítési kereset alá csak akkor vonható, ha az ily joglépés által károsított bebizonyítja, hogy erre a joglépésre az azt kérelmezőnek jogellenes cselekménye szolgáltatott okot. (P. H. T. 160. sz.) Ámde nem jogellenes az oly feljelentés, amely nem hamis és nem is feltűnően gondatlan, mert a joggyakorlat szerint csak a nyilvánvalóan alapnélküli bűnügyi panasz esik a jogellenes cselekmény tekintete alá. (K. P. 3676/1931. XI. 17.) b) Ha a hírlapi cikk szerzője ellen megindult bűnvádi eljárás ítélet hozatala nélkül megszűnt, a lapkiadóval szemben érvényesíthető kártérítésre nézve nem a sajtótörvény 40. §-ának a fokozatos felelősséget szabályozó rendelkezései, hanem e törvény 39. §. 3. bekezdésének intézkedései jöhetnek csak alkalmazásba, vagyis a kártérítési igény a magánjogilag tiltott cselekményeknél alkalmazott általános kártérítési jogszabályok szerint bírálandó el. (K. P. VI. r.503/1930. — 1931- XI. 10.) c) A 84. sz. polgári teljes ülési határozat értelmében a megbízó azért a kárért, melyet megbízottja az ügykörébe eső teendők teljesítése közben harmadik személynek jogellenesen okoz, csak saját vétkessége esetében felel. Az alperes azonban * megbízottja megválasztásánál a kellő gondosság kifejtésének kötelessége ellen nem vétett, amikor a felperes előéletére vonatkozó névtelen levelekben foglalt adatoknak a helyszínén közvetlen tudakozódás útján való ellenőrzésével üzletvezető főpincért bízta meg, mert a megbízott megválasztásánál nem a megbízó társadalmi állása és vagyoni helyzete, hanem a megbízottnak az ügy ellátásához megkívánt alkalmassága az irányadó. Alperes megbízottjának a megbízás keretein kívül eső ama t'nyéért, hogy a felperesről kapott felvilágosítások közlésével a felperes rossz hírét költötte, a felhívott jogszabály értelmében nem felelős, tehát az ebből felperesre netán háramlóit kár sem hárítható át. (K. P. III. 8062/1930—1931- X. 20.) Megfontolandó azonban, hogy az <mgy ellátásához való alkalmasságihoz ily esetben nem tartozik-e hozzá a feltétlen diszkréciótartásról való meggyőződés, ami tekintetében, hogy alpdres nem jól választott, éppen a következmények szólnak. III. 1. A 20J. és 8oj. sz. polgári jogi elvi határozatok egymást Jogállam. XXX. évf. 9—10. füzet. 28