Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - Gondolatok az aranypengőről

430 JOGGYAKORLAT. kiegészítő értelme szerint a lemondó örököst örököstársa javára tör­tént lemondása a végrendeleti juttatás elfogadásában csak abban az esetben gátolja feltétlenül, ha a lemondás örököstársával szemben (t. i. az örököstársával kötött szerződésben) történt, ellenben az örök­hagyóval kötött szerződésbe foglalt lemondása csak akkor, ha a szerző­désben a lemondás által kedvezményezett örököstárs is résztvett, vagy ha a lemondó örökös ezzel az örököstársával hasonló tartalmú külön megállapodást létesített. (K. P. I. 1744/1930. -— 1931. X. 7.) V. ö. MTK. jav. 1771. és 1777. §-ival. 2. Az ági öröklés érvényesülésének nem lényeges kelléke, hogy az előd az öröklött vagyont az utódra természetben hárítsa át, hanem elegendő, hogy az elődtől az utód ingyenes szerzéssel vagyonhoz jusson, mert ez a vagyon már az elődnél is csak a hiányzó ági vagyon értékét meghaladó részében volt szerzeménynek tekinthető. Valamint nem lényeges kelléke az ági öröklés érvényesülésének az sem, hogy az el­idegenített ági vagyon kimutathatóan a hátrahagyott vagyon szerzé­sére fordíttassék, mert a hiányzó ági vagyon értékének pótlását a szer­zeményből csak akkor nem lehet követelni, ha az ági vagyon megsemmi­sült, avagy azt elajándékozták vagy eltékozolták, amit a dolog termé­szete szerint a szerzeményi örökösnek kell kifogásként érvényesítenie és bizonyítania. (K. P. I. 7187/1927. — 1931- XI. 4.) 3. Az özvegyi jog korlátozása folytán az özvegy az ingatla­nokból a leszármazó örökös örökrészének felét annak birtokába átbocsátani köteles. Ennek a közös birtoklásból keletkezhető viszá­lyok elkerülése végett akként kell történnie, hogy az özvegy a megfelelő területet természetben kihasítva adja birtokba. (K. P..I. 4932/1929.— 1931. X. 28.) 4. A megajándékozottak a kötelesrészért az ajándékozás megfordított sorrendjében felelnek, vagyis elsősorban felel a leg­utóbb megajándékozott és ha az ennek ajándékozott értékből a kötelesrész ki nem telik, a hiányért az ajándékozások fordított sorrendjében felelnek a többi megajándékozottak. De ha a fele­lősség az ajándékozások fordított sorrendjében a család körében meg­ajándékozottra kerül és a család körében más — bár különböző időben kedvezményezett — megajándékozott is van, az ebben a családbelire háruló felelősségben ajándékaik arányában a család körében megaján­dékozottak egymás közt mindannyian osztoznak, úgy azonban, hogy ezeknél ajándéknak csak a törvényes örökrészeket meghaladó jutta­tások tekintendők. (K. P. 4965/1929. — 1931. X. 21.) Dr. Zoltán József..

Next

/
Thumbnails
Contents