Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - Gondolatok az aranypengőről

424 Dr. BLAU GYÖRGY. ban van egy kilogramm színarannyal, — eo ipso ki van mondva (bár csak implicite, mert eddigelé a színarany forgalma és ára szabad, s azt nem jegyzi a Nemzeti Bank), hogy egy kilogramm arany ennyi meg ennyi (papír-)pengö ; utóbbival aztán, minthogy egy aranypengő fogalmilag egy kilogramm színaranynak 3800-ad része (1925 : XXXV. tc. 3. § ut. bek., pláne : 4560/1931. M. E., 6. § 1. bek.), a sorok közt meg van mondva az is,,hogy egy aranypengő hány papírpengő. A devizáknak s valutáknak naponta közzétett hivatalos árfolyamai szerint mindenki kiszámíthatja, hogy egy aranypengő egy papírpengőt ér. Ez arány nem is változhatik, amíg változatlanok a Nemzeti Bank árfolyamai, értve természetesen csak a magukban stabil valutákra, s nem pl. az angol fontra vonatkozókat. A kötött devizagazdálkodásnak s a szabad pénzpiac kizárásának egyik főcélja épp a honi valuta értékének fenntartása lévén : e rendszerrel szükségszerűleg és helyesen velejár a külföldi pénzek ármaximálása, más kifejezéssel : a belföldi pénz árminimálása. Elkerülhetetlen e rendszerben az, hogy a külföldi pénzek legalább egy árnyalattal alacsonyabbra tétessenek, mint amennyire áruk szabad forgalomban (ha t. i. lenne ilyen) ugyanakkor kialakulna. Hiszen a cél épp : bizonyos nyomás gyakorlása a külföldi pénzek ár-emelkedési tendenciája ellen, és e nyomás egyik legális eszköze a psychológiai befolyásolás is. De ha a valuta-árak tabelláját, s így a velük paralléle mozgó aranypengő-kurzust lenyomni a feladat : ez valutapolitikai célként helyes, — csakhogy ellentétes egy netáni valorizáció érdekével, melynek alapfeltétele a netáni pénzromlásnak nyilt deklarálása. Téves tehát az, hogy a valorizáció ügyére előnyös lenne az aranypengő, melynek kurzusát a valutapolitikai harcra rendelt Nemzeti Banknak kell deklarálni ; téves az is (Görög Fr.), hogy a papírpengő «kényszerárfolyama» megszűnt volna, illetve megszűnnék, mihelyt a papírpengő teljes értékét fenntartani nem sikerülne. Igazságossági követelmény, hogy a külföldi pénzek ára lehetőleg reálisan jegyeztessék, mert ha az «árnyalat» lefelé tűlnagy lenne, úgy az igénybevétel sequivalens volna a nem teljes egyenérték melletti kisajátítással, a juttatás pedig állami szubvenció jellegével bírna. Ha a papírpengő nem lenne teljes aranyértékű, akkor nem igazolhatná az 1 : 1 kurzust az árnívó szempontja sem. Valutánk nem indexvaluta, hanem aranyvaluta ; a külállamoké is az.