Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - Ügyvédek az országgyűlésen

386 Dr. EGYED ISTVÁN. Természetesen nem lehet állítani, hogy ezek a hátrányos következmények feltétlenül jelentkeznek. De ha nem jelentkeznek is, ez nem tudja megszüntetni a közönségben azt a véleményt, hogy bizonyos ügyekben tanácsos valamelyik képviselőt kérni fel ügyvédül, és ez a vélemény az ügyvéd-képviselőnek máris előnyös helyzetet biztosít kartársaival szemben. Ez a vélemény továbbá lerontja a hatóságok pártatlanságának az érzését, korrupciók emlegetésére ad alapot, aminek végeredményben mindig a közérdek vallja kárát. A bajt kiküszöbölni nagyon nehéz, de igyekeznünk kell ellensúlyozni. A következőkben néhány gondolatot vetek fel, amelyeket az összeférhetetlenségi törvény reformja során megfontolás tárgyává lehetne tenni. Elsősorban ki lehetne mondani, hogy az ügyvédi hivatásukban eljáró képviselőket a mentelmi jog védelme nem illeti meg. Ha a követ gazdasági tevékenysége körében a kialakult nemzetközi gyakorlat szerint a területenkívüliség kiváltságát nem veheti igénybe, éppoly méltányos, hogy az ügyvédi hivatást folytató képviselő ne élvezze a mentelmi jognak különleges védelmét és ne legyen előnyösebb helyzetben azokkal az ügyvédtársaival szemben, akik nem képviselők. A mentelmi jog arra szolgál, hogy a törvényhozói hivatás akadálytalan gyakorlatát biztosítsa, de nem arra, hogy az ügyvédi vagy más magánfoglalkozás előmozdítására szolgáljon eszközül. A legtöbb alkotmány kiveszi a mentelmi jog védelme alól a szerkesztőket is, hogy a szerkesztői felelősség kijátszását megakadályozza. Másodsorban helyes lenne az ügyvédeknek a közigazgatási hatóságok előtt való eljárását a képviselői mandátum tartama alatt éppúgy eltiltani, mint ahogy azt már az 1901 : XXIV. törvénycikk javaslata tervezte. A közigazgatási hatóságok előtt nincs ügyvédi kényszer, a felek tehát beadványaikat ügyvédi ellenjegyzés nélkül is előterjeszthetik. Ha valaki mégis ragaszkodik az ügyvédi ellenjegyzéshez, forduljon ebből a célból olyan ügyvédhez, aki nem képviselő ; ha pedig ügyvéd-képviselőt' vesz igénybe, mondjon le az ellenjegyzésről. De mindenesetre meg kell szüntetni azt a gyanút, hogy a képviselő a közigazgatási hatóságokra akár csak nevének ellenjegyzése útján is befolyást gyakorolhasson. Harmadsorban ki lehetne mondani, hogy az ügyvédnek nem szabad országgyűlési tagsági minőségét felhasználva ügyvédtársaival szemben bármily előnybe jutni, és nem szabad szolgálatai