Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - Az előkészítés elmulasztásának következményei

AZ ELŐKÉSZÍTÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI. ' $8j ellenértékéül olyan munkadíjat felszámítania vagy kikötnie, amely az ügyvédi szolgálatokért szokásosat jelentékenyen meghaladja ; a szokásos munkadíj nagyságát az ügyvédi kamara mondaná meg. Ez a rendelkezés az ügyvédi tisztességtelen versenyt zárná ki. Ha az ügyvédek védekeznek az ellen, hogy a volt bírák nekik méltánytalan versenyt támasztanak, akkor ennek a védekezésnek ki kell terjeszkednie az ügyvéd-képviselőkkel szemben is. Megjegyzem különben, hogy az 1924. június 18-i csehszlovák összeférhetetlenségi törvénynek 6. §-a szintén összeférhetetlennek nyilvánítja, ha az országgyűlés tagja mandátumával visszaélve, magánfoglalkozása körében magának aránytalan jutalmazást kíván biztosítani. Végre természetesen ki kellene terjeszteni az ügyvédekre vonatkozó összeférhetetlenségi rendelkezéseket a felsőházi tagokra is, minthogy ma már a felsőházban is ülnek gyakorló ügyvédek. Ezek lennének azok a gondolatok, amelyek az összeférhetetlenségi törvény reformja alkalmából az ügyvédekkel kapcsolatosan felmerülhetnek. Meg vagyok győződve, hogy az összeférhetetlenség szigorítása nemcsak az országgyűlésnek van érdekében, hanem még inkább az ügyvédi kar érdekében, amelynek értékes tulajdonságait biztosítani kell továbbra is a törvényhozói munkához. AZ ELŐKÉSZÍTÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI. (Pp. 203. §.) írta: KÜLLEY RHORER VICTOR kir. Ítélőtáblai tanácselnök. A polgári per tárgyalásának előkészítésére vonatkozó kötelességét elmulasztó felet, ha e miatt a tárgyalást el kell halasztani, az ezáltal okozott költségekben a tárgyalást elnapoló végzésben, vagy a véghatározatban kell-e marasztalni? Amint hivatalos megállapítást nyert, ezt a kérdést bíróságaink ma, 17 évvel a Pp. életbeléptetése után sem kezelik egyöntetűen. I. Van olyan álláspont, amely szerint a tárgyalás előkészítését elmulasztó felet, — ha e miatt a tárgyalás elhalasztása válik szükségessé — nyomban az elnapoló végzésben és pedig összegszerint meghatározott költségben kell marasztalni. Ez álláspont indokának lényege az, hogy a Pp. 203. és 431'. §§-ai értelmében azt a peres felet, aki mulasztásával a tárgyalás elnapolására okot