Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - Ügyvédek az országgyűlésen

3§4 Dr. EGYED ISTVÁN. törvényhozói hivatásukat elhanyagolták, másrészt törvényhozói hatalmukat és befolyásukat feleik érdekében használhatták fel. 1655 óta tehát az említett korlátozásokkal általában meg volt engedve, hogy az ügyvédek az országgyűlés tagjai legyenek. Nem állít korlátozást az ügyvédek országgyűlési működése elé sem az 1874. évi ügyvédi rendtartás, sem az 1875. évi összeférhetetlenségi törvény. Ellenkezőleg, az ügyvédi kar tagjai általában mindig elég jelentékeny számban jelentek meg az országgyűlés alsóházában,, és az országgyűlésnek kétségtelenül mindig egyik legkiválóbb elemét alkották. Az ügyvédek országgyűlési hivatása természetszerűen fokozódott még a bírói és tisztviselői összeférhetetlenség törvénybeiktatásával (1869, 1875), minthogy ilyen módon főleg az ügyvédek maradtak a jogi szaktudásnak képviselői és a joggyakorlatnak ismerői az országgyűlésen. Az 1901 : XXIV. törvénycikk javaslata sem kívánta az ügyvédeket az országgyűlésből kizárni, mégis az ügyvédek helyzetét annyiban érintette, hogy az országgyűlési képviselőknek a kormánynál ellenszolgáltatásért való közbenjárását teljesen eltiltja (10. §), sőt az ingyenes közbenjárást is nagymértékben korlátozza (12. §). A 13. § szerint pedig kormány alatt a minisztereken felül minden állami hatóságot, hivatalt és üzemet is érteni kell. A javaslatnak ez a szövege tehát az ügyvédeknek a közigazgatási hatóságok előtt ellenszolgáltatásért való működését teljesen kizárta és az országgyűlési képviselők ügyvédi működését a bíróságok előtti eljárásra szorította volna. A javaslatnak képviselőházi tárgyalása során Vancsó Gyulának indítványára új szakaszt iktattak a törvény szövegébe.1 Ez a 14. § félreértések eloszlatására kifejezetten is kimondja, hogy . a bíróságok előtt való eljárás nem közbenjárás ; továbbá hogy az ügyvéd-képviselő jogosítva van ügyfeleit a kormánynál is képviselni, de a minisztereknél való közbenjárás csak a beadványok ügyvédi ellenjegyzésére szorítkozhatik. Ez a rendelkezés tehát továbbra is lehetővé tette, hogy az ügyvédek feleik érdekében a közigazgatási hatóságoknál az országgyűlési tagság tartama alatt is eljárjanak és csak a miniszterekkel való személyes érintkezést tiltotta el. Ez a tilalom is azonban csak erkölcsi jelentőségű maradt, minthogy az ingyenes közbenjárásnak a törvény értelmében nincs 1 A fentebb idézett 10., 12. és 13. §-ok a törvénybe mint u", 13, és 15. §-ok kerültek be.