Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)
1931 / 7-8. szám - A diplomáciai képviselők alaki vagy anyagi büntetőjogi mentességet élveznek-e?
342 Dr. SZONDY VIKTOR. állam anyagi büntetőtörvényeinek alávetni. A követ egyébként nem mentesül harmadik államoknak univerzális hatályú normái alól sem, és szerintem az exemptio csak a fogadó állam normáira vonatkozik. Beling egyébként csak az ellen emel kifogást, hogy a diplomáciai képviselők egész általánosságban felmentessenek a fogadó állam normái alól, azt azonban ö is elismeri, hogy vannak bizonyos viszonylatok, amelyekben az alávetettség elviselhetetlen volna. A diplomáciai képviselők hivatalos cselekményeinek jogszerűsége szerinte sem tehető függővé a fogadó állam normarendszerétől. Beling maga is elismeri, hogy a normáknak való alávetettség itt áttörést szenved és a követ nem a fogadó állambeli normának, hanem a saját hivatali szabályzatainak köteles engedelmeskedni. Ezeket a megállapításokat gyakorlati szempontból rendkívül fontosaknak tartom, mert ezek a legnyomatékosabb bizonyítékok a mellett, hogy a követeket nem lehet a fogadó állambeli büntető normáknak alávetni. Azt ugyanis lehetetlen meghatározni, hogy a követ mikor járt el hivatalos hatáskörén belül. A konzuli működésnél a hivatali ténykedés pontos körülírása elképzelhető, mert a konzulok egyszerű hivatalnokok. A követek működése ezzel szemben politikai működés, amely igen gyakran súrolhat olyan érdekeket, amelyeket a fogadó állam büntetőjogilag véd. Szerintem nem lehet arra az álláspontra helyezkednünk, hogy a követ működése maradjon a fogadó állam jogrendjén belül. Vannak olyan államok is, amelyek a saját érdekkörük ellen irányuló állami akciókban való participálást is kriminizálják. Ha a követet az ilyen normák kötnék, akkor a követ nem dolgozhatnék pl. bizonyos államok közötti olyan szövetség vagy együttműködés létrehozásán, amely a fogadó állam érdekszféráját keresztezi. Azzal a formulával, amelyet Beling akként állít fel, hogy «das Völkerrecht fordert eine Freilassung des Gesandten von den Normen in dem Masse,in dem die sonst normwidrigen Handlungen und Unterlassungen nur Ausübung der diplomatischen Funktion sind», nem mennénk sokra, mivel ez a formula ajtót nyit az arra vonatkozó vitáknak, hogy mi tartozik a diplomáciai funkciókhoz és mi nem. A normák alóli mentesség korlátozása főként a kis államok követeire hatna megfélemlítőleg, holott erős államok követei ugyanakkor bátran mozoghatnának részleges immunitás védelme alatt is. Az utólagos felelősségre vonás lehetőségében rejlő veszélyt Beling nem tartja komolynak. Szerinte ugyanis az az eset, hogy a