Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - A diplomáciai képviselők alaki vagy anyagi büntetőjogi mentességet élveznek-e?

A DIPLOMÁCIAI KÉPVISELŐK BÜNTETŐJOGI MENTESSÉGE. 343 követ megbízásának megszűnése után mint magánszemély a fogadó államban marad vagy oda visszatér, csak igen ritkán fordul elő és csak a volt követ tetszésétől függ. Ha pedig a követ később újból ugyanabba az államba nyerne megbízást, területenkívülisége a korábbi megbízás tartama alatt elkövetett cselekményeket illetőleg is fedezné őt. Beling itt nyilvánvalóan elfeledkezik arról, hogy a hivatásos diplomaták az egyik államból való visszahívásuk után rendszerint nem lépnek nyugállományba, hanem egy másik államban nyernek követi megbízást. Ugyanez áll a követségi alkalmazottakra is. Az utólagos felelősségrevonás veszélye ehhez képest mindannyiszor fennforogna, valahányszor olyan államokon kellene keresztülutazniok, ahol korábban működtek. A német büntetőjogászok egy része szintén az alaki jogi mentesség híve (így Frank, Binding, Olshausen, Birkmayer). Ami a legújabb irodalmat illeti, Zorn Fülöp a Stier—Somlóféle «Handbuch des Völkerrechts» című gyűjteményes munka keretében megjelent «Deutsches Gesandtschafts- und Konsularrecht» című művében ismét felelevenítette az alakijogi mentesség elméletét. Zorn gondolatmenete azon az alapvető kérdésbeli tévedésen nyugszik, mintha a követek jogai is csak a fogadó állam részéről, in concreto adott engedményeken alapulnának, mint a konzulok személyes mentessége, holott a területenkívüliség alapja maga a nemzetközi jog. Harburger helyesen emeli ki, hogy a büntetőjogi mentességnek az anyagi jogi térre való kiterjesztését nem gátolhatja az a körülmény, hogy egyes államok tételes törvényhozásai a követeket csak a belföldi igazságszolgáltatás alól mentesitik kifejezetten. Az államok túlnyomó részében ugyanis még arra nézve sincs tételes rendelkezés, hogy a követek a belföldi büntető eljárás alól mentesíttessenek, ennek dacára sehol sem merült fel kétség aziránt, hogy azok mentesek a belföldi igazságszolgáltatás alól. Nézetem szerint az a körülmény sem bizonyít az alakijogi mentesség elmélete mellett, hogy pl. a német bírói szervezeti törvény kifejezetten csak az eljárási jogi mentességről emlékezik meg. Ez ugyanis önmagában véve nem bizonyítja, hogy a német törvényhozó az anyagi jogi mentességet nem akarja biztosítani. Nem fogadhatom el azt az értelmezési szabályt sem, amelyet Szászy István állít fel, amely szerint a területenkívüliségre vonatkozó szabályok közül az alaki jogi mentességre vonatkozókat nem