Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - Jogról, igazságról és jogérzékről

JOGRÓL, IGAZSÁGRÓL ÉS JOGÉRZÉKRŐL. 23 ahogy nem válik díszére, hogy bírái szerény, de tisztes anyagi helyzetét még mindig nem biztosította. Amikor a nagyérdemű jubilánstól az itt felvetett eszméknek a jövőben való különös pártolását kérjük, azt hisszük, csak a közérdeket szolgáljuk. JOGRÓL, IGAZSÁGRÓL ÉS JOGÉRZÉKRŐL.* írta : Dr. STAUD LAJOS, ny. kúriai tanácselnök. «Ha országodnak tisztességét bírni akarod, szeressed az igazságos ítéletet.» Szent István király intelme fiához. I. A szociológusok megállapítása szerint az emberiség a társadalmi igazságosság felé, tehát arra halad, ahol mindenkinek minden cselekvésében az általános jót kell szem előtt tartani, a tulajdonban pedig nemcsak a jogot, hanem és főképpen a kötelességet kell szemlélni azon az elvi alapon, hogy «a tulajdon kötelez*, «a tulajdon nem öncél». Ezen szemlélet szerint az állam többé nem jogállam, amely a természetes fejlődésnek és a saját törvényszerűségei szerint érvényesülő gazdasági életnek passzív szemlélője, hanem szociális, társadalmi állam, amely a fejlődésnek és a gazdasági életnek aktív tényezője és irányítója is, tehát a társadalmi életet organizálja is. Nagyon természetes, hogy szociális államban a jognak is szociálisnak kell lenni, értve ezalatt, hogy a jog másra : jelesül az embertársra és a közösségre, a közérdekre, valamint az életre is tekintettel legyen azzal szemben, hogy a jog azelőtt csupán az egyénre tekintett, önző, elvont, fogalmi volt. Ha azonban elfogadjuk is, hogy a jog azelőtt főleg individuális volt, ma pedig szociális, ez a különbség csak a minőséget jelzi és jelentheti, csak a célkitűzést érinti, de a jog lényegén nem változtathat. A lényeget azonban megfogni, érzékelni még a testi dolgokban sem sikerült a földi halandónak, annál kevésbbé sikerülhet ez a szellemieknél; tehát a jognál sem. A lényeget csak a jelenségekből, a hatásokból, talán az összefüggésekből következtetve közelíthetjük és ismerhetjük meg. Ezekkel kell megelégednünk és foglalkoznunk, ha a jog lényegét megközelíteni és megismerni akarjuk. * Részlet az akadémiai székfoglalóból.