Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - A diplomáciai képviselők alaki vagy anyagi büntetőjogi mentességet élveznek-e?

336 Dr. SZONDY VIKTOR. kesén fejtette ki a «politikai jellegű bűncselekmény» definícióját. E nyilatkozatában ugyanis azt jelentette ki, hogy «azért, hogy egy politikai jellegű bűncselekmény állhasson elő, szükséges, hogy az államban két vagy több olyan politikai párt álljon fenn, amelyek mindegyike arra törekedjék, hogy az ő választása szerinti kormányzatot a másikra ráerőszakolja s az egyik vagy másik párt tagja részéről elkövetett bűncselekményennek a célnak az érdekeit szolgálja. Másként nincs politikai bűntény. A jelen esetben nincs két ilyen párt az államban, mert az a párt, mellyel a vádlott jószántából (by his own voluntary statement) azonosította magát, vagyis az anarchista-párt, mindennemű kormányzatnak ellensége.» A DIPLOMÁCIAI KÉPVISELŐK ALAKI VAGY ANYAGI BÜNTETŐJOGI MENTESSÉGET ÉLVEZNEK-E? írta: Dr. SZONDY VIKTOR, külügyminiszteri osztálytanácsos. Annak a felfogásnak az uralomrajutása után, hogy a diplomáciai képviselők büntetőjogi mentességét nem a területenkívüliség fikciójával kell magyarázni, hanem azzal a tisztán célszerűségi alapokon nyugvó okfejtéssel, hogy a követ mentesség nélkül nem tudná függetlenségét a fogadó állam hatóságaival szemben megőrizni és így nem tudná feladatát zavartalanul ellátni, egyes írók felvetették azt a gondolatot, hogy ennek a célnak az elérésére nem volna-e elegendő, ha a mentességet csak perjogi (alakijogi) vonatkozásban biztositanók ? A német irodalomban Zorn fejtette ki először azt a tételt, hogy a területenkívüliség címén ismert kiváltságok a követet a belföldi anyagi jog (büntetőjog és magánjog) alól nem mentesítik. E tétel térhódítását megkönnyítette az, hogy a nemzetközi jogászok egy része a büntetőjogi mentesség tárgyalásánál egyszerűen csak a belföldi igazságszolgáltatás alól való mentességről beszél, a nélkül, hogy szem előtt tartaná azt a lényeges különbséget, amely a belföldi büntetőtörvénykönyvek alóli és a belföldi büntető eljárás alóli mentesség között van. Zorn az a tétele, amely szerint a követek büntetőjogi mentessége csak alakijogi (perrendi) és nem egyszersmind anyagi jogi mentességet képez, különösen két szempontból bír gyakorlati jelentőséggel. Egyrészt : ha ez a tétel megáll, akkor a követeket a működési hely államában elkövetett bűncselekményeikért a