Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - A diplomáciai képviselők alaki vagy anyagi büntetőjogi mentességet élveznek-e?

A DIPLOMÁCIAI KÉPVISELŐK BÜNTETŐJOGI MENTESSÉGE. 337 küldő államnak' is az ottani törvények figyelembevételével kell büntetőfelelösségre vonni. Másrészt pedig ebből az következnék, hogy a tartózkodási hely törvényei a büntetőjogi mentesség tartama alatt is kötelezik a mentességet élvezőket, és a mentesség csak abban nyilvánul, hogy a területenkívüliség tartama alatt nem lehet ellenük bűnvádi eljárást indítani. A területenkívüliség megszűnése után ezek szerint nem volna akadálya annak, hogy a követet a fogadó államban a területenkívüliség tartama alatt elkövetett bűncselekmények címén is felelősségre vonják. Zorn tételének tehát, a követek szempontjából nézve, egyrészt előnyös, másrészt hátrányos gyakorlati következményei vannak. Akkor előnyös a követre nézve, ha őt nem a fogadó államban, hanem a küldő államban, azaz saját hazájában akarják felelősségre vonni. A külföldön bűnöző saját honosok felelősségrevonása ugyanis általában a hazai törvények alapján szokott ugyan történni, ez utóbbiak azonban kisebb-nagyobb mértékben módot adnak az elkövetés helyén fennálló törvény figyelembevételére, sőt esetleg annak bizonyos vonatkozásokban való alkalmazására is. Vannak törvényhozások, amelyek a külföldön elkövetett bűncselekmény üldözését attól teszik függővé, hogy az az elkövetés helyén fennálló törvény szerint büntethető-e, sőt egyes államok olyan messze elmennek e tekintetben, hogy bizonyos esetekben a külföldi törvény által megállapított büntetést rendelik alkalmazni, amennyiben az enyhébb, mint amelyet a belföldi törvény megállapít. A külföldi törvények ilyen irányú figyelembevétele minden terheltnek nyilvánvalóan érdekében áll, és az ottan felelősségre vont követnek is érdeke fűződhet ahhoz, hogy a fogadó államban fennálló törvény az ő javára figyelembe vétessék. Ha azonban abból indulunk ki, hogy ez a törvény a követet nem kötelezi, akkor azt a követ személyével kapcsolatban egyáltalában nem létezőnek kell tekintenünk és arra a követ érdekében (in favorem rei) sem hivatkozhatunk. Az alaki jogi mentesség elméletének hátrányos oldala viszont akkor érvényesül, ha a követ a területenkívüliség megszűnése után, most már mint magánszemély, a volt fogadó államban marad, vagy pedig oda újból visszatér. Ha ugyanis abból indulunk ki, hogy a fogadó állam törvényei a követet a területenkívüliség tartama alatt is kötelezik, akkor azt is el kell ismernünk, hogy a követet a kiváltság megszűnése után az annak tartama alatt elkövetett bűncselekmények címén is felelősségre lehet vonni.