Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - Kiadatási problémák az angol jogban

KIADATÁSI PROBLÉMÁK AZ ANGOL JOGBAN. 335 Amint láttuk tehát, a Court of Criminal Appeal a fentebb ismertetett döntésével szankcionálta azt az egyébként általános jogelvet, amely szerint extradicionális eljárás alapjául csakis a vonatkozó kiadatási államszerződésekben kifejezetten feltüntetett s illetve olyan bűncselekmények szolgálhatnak, melyekre való tekintettel a vádlott kiadatására irányuló hivatalos eljárás folya­matba tétetett. Érdekes ugyanitt felemlíteni azt az esetet, hogy 1872-ben, tehát már az 1870. évi Extradition Act hatályban léte alatt a spanyol kormány kiadott Angolországnak egy olyan egyént, akit a Bank of England kárára elkövetett emlékezetes lopásokban való bűnrészesség terhelt s az elkövetés után Cubába menekült, bár ebben az időben Spanyolország és Anglia között még semmi­féle kiadatási államszerződés nem volt érvényben. Visszatérve még a politikai jellegű bűncselekmények alapján való kiadatás kérdésére : fentebb már szó volt arról, hogy éppen az 1870. évi angol kiadatási törvény zárta el az útját legelsőként az ilyen természetű («political character») deliktumok alapján való kiadatás megengedhetőségének. E helyütt szükségesnek tartjuk két jellegzetes esetet megrögzíteni az angol judikatűrának ide vonatkozólag nyilvánított álláspontjából, mely annak idejében lényegesen hozzájárult az angol jogélet terén a «politikai jellegü» problémájának tisztázásához. A Castioni-eseiben 1891-ben a vád­lott egy helyi lázadásban vett részt Svájcban, amelynek folyamán a lázadók a helyi arzenált elfoglalták, a városházát megszállották és egy átmeneti új kormányzatot állítottak a yáros élére. Vádlott a lázadás okozta nagy zűrzavarban a városi törvényhatóságnak egyik tagját lelőtte, amely után Angliába menekült. Az angol bíróságok a vádlott kiadatását megtagadták azon az alapon, hogy a kiadatni kért egyén cselekménye véletlen (incidental) volt és egy politikai felfordulás részét képezte. De már három évvel később, 1894-ben a Meunier-ügyben az angol bíróságok minden nagyobb nehézség nélkül kiszolgáltattak Franciaországnak egy bűntettest, aki francia területen egy vendéglői étteremben és egy kaszárnyában robbantási merényletet követett el, aminek folytán két személy halála következett be. A vádlott, Meunier, meggyőződéses anar­chista volt s úgy a letartóztatásakor, mint későbbi kihallgatásai során is egyáltalán nem csinált titkot ebbeli politikai meggyőző­déséből. Ez az utóbbi eset azért érdemel különösebb figyelmet, mert ezzel kapcsolatosan az angol bírói kar egy kiváló tagja : Justice Cave a kiadatási kérelem teljesítésének indokolásában érde­22*

Next

/
Thumbnails
Contents