Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - Kiadatási problémák az angol jogban

332 ZSOLDOS BENŐ. általános jogszabály a többi államok ide vonatkozó törvényhozási alkotásaiban is, világosan benne van a szóbanforgó s Romániával 1925-ben kötött kiadatási államszerződésünkben is, amelynek 3. cikke azonban e tekintetben azt a kivételt statuálja, hogy nem tekinthető politikai bűncselekménynek, sem ilyennel kapcsolatos cselekménynek s így a kiadatás megengedhetőségének nem áll útjában az államfő személye vagy családjának tagjai ellen elkövetett merénylet, ha az a merénylet az emberölésnek, a gyilkosságnak vagy a mérgezésnek, avagy valamelyikül kísérletének vagy a részességnek tényállását foglalja magában. Szintén nagyon lényeges princípiuma a ma érvényben levő angol kiadatási jognak az említett 1870. évi törvénynek (VIII. cikk) az a rendelkezése, hogy «a kiadott személy a kiadatást megelőző időben elkövetett más bűncselekmény miatt vagy más tények alapján, mint amelyek miatt kiadatott, semmi szín alatt sem tartható fogságban vagy vonható vizsgálat alá.» Ebben - a tekintetben csakis az az eset képezhet kivételt, ha az üldözött bűntettesnek alkalma nyílt azt az államot, melynek részére kiadatott, elhagyni, ezzel az alkalommal azonban a saját elhatározásából nem élt vagy pedig ha az illető államba önként visszatért. Az idevágó legújabb angol judikatúrának egyik karakterisztikus és az alábbiakban ismertetendő konkrét esetében a legfőbb angol büntető fellebbviteli bíróságnak, a Court of Criminal Appealnek végérvényesen abban a kérdésben kellett döntenie, vájjon a Franciaország részéről Angliának kizárólag csalási bűncselekmények miatt kiadott bűntettes felett az angol bíróságok jogosultak-e ítélkezni más olyan bűncselekmény vádja alapján is, amely nem a fondorlatos úton való jogtalan vagyoni haszonszerzésre irányult ? Az angol jogi lapoknak ez esetre vonatkozó «reporfo-]ai szerint 1929. évi október hó 21-én bizonyos Michel Dennis Corrigan nevezetű és szökésben levő angol állampolgár letartóztatása tárgyában érkezett hivatalos megkeresés az egyik londoni rendőrhatósághoz, szabályszerű elfogatási parancs alapján. Ezt az embert az államügyész, mint a Korona képviselője, nagyobb összegű pénzeknek csalás útján való megszerzésével vádolta. Angol területen nem is került egyhamar kézre, azonban még ugyanazon évben, november 13-án Párizsban letartóztatták. Öt nappal később két újabb elfogatási parancs érkezett ellene más két újabb bűncselekmény miatt. Az erre vonatkozó vádat és határozatot a