Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - A holtnak nyilvánítás és a törvényes származás vélelme. [Hozzászólás Szászy Béla 3-4/31. sz.-ban megjelent hasonló c. cikkéhez.]

322 Dr. TÓTH GYÖRGY. dolatmenetbe be tudok kapcsolódni, de ebben a kérdésben a magyar házassági törvény rendszere szerint való gondolkozást tartom helytállónak.1 A vita magva az, hogy a holtnak nyilvánítás után 302 nap elteltével született gyermek törvényességének kérdésénél kikapcsolható-e a H. T. 74. §-ának az a rendelkezése, hogy holtnak nyilvánítás esetében : «Megszűnik a házasság azáltal is, hogy az egyik házastárs a másiknak holtnak nyilvánítása után házasságot köt ...» A Kúria gyakorlata, a törvény helyes értelmezésével, holtnak nyilvánítás esetén a házasságot az újabb házasságkötésig fennállónak tekinti. Ha a házasság jogi fennállását, a törvény e fikcióját, kikapcsoljuk, a holtnak nyilvánítás után született gyermek feltétlenül törvénytelen. E felett kár egyetlen szót váltani. De kérdés, hogy helytálló-e az anyakönyvezés rendszerében gondolkozóknak az a felfogása, hogy : a H. T. 74. §-ának szóhangzatával és rendszerbeli értelmével szemben a házasság már a holtnak nyilvánításban rejlő halál által megszűnik. (Jogállam 138.1.) Dr. Szászy B. önm. okfejtésének gondolatmenetében azt az álláspontját juttatja kifejezésre, hogy : a bíróságnak is arra kell törekednie, hogy a törvény szószerinti magyarázatából és a törvényhozó helyesen értelmezett intenciójából olyan következtetéseket vonjon le, amelyek számot vetnek az intézmények céljával, természetével és az élet szükségleteivel s nem okoznak szükségtelen és indokolatlan zavart a jogviszonyok megítélésében. 1 Lásd a Polgári Jog 1931. II. füzetében részletesen kifejtett álláspontomat. Reá mutattam, hogy a belügyminisztérium régebben kijelentette : a) nem ajánlatos a nő férjét értesíteni arról, hogy a törvényes vélelem (a házasság törvényes fennállása) alapján őt jegyezzék be a telekkönyvbe a gyermek törvényes atyja gyanánt, mert ... a családi viszonyokba való ez a hivatalos beavatkozás alig igazolható gyámkodás volna. (1906. VII. 27. 62729.) De természetesen az ellenkező is gyámkodás volna, b) A házasság törvényes fennállása alatt született gyermek törvényes atyjának a férj lévén tekintendő, ehhez képest a születési eset — habár a férj több év óta távol van is — mint törvényes születés jegyzendő be és a magát természetes atyának valló egyén részéről az elismerés bejegyzése iránt emelt kérelem elutasítandó. (Bp. 1896. I. 5. 110,321/1895.) Ez elvi álláspontok érvényesülnek holtnak nyilvánítás esetén is — a házasság megszűnéséig — s illetve még 302 napig a születés napját is beleszámítva.