Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - A holtnak nyilvánítás és a törvényes származás vélelme. [Hozzászólás Szászy Béla 3-4/31. sz.-ban megjelent hasonló c. cikkéhez.]

A HOLTNAK NYILVÁNÍTÁS VÉLELME. 323 A bíró hivatásának helyes gyakorlásánál ezeket az emelkedett nézőpontokat feltétlenül kell, hogy kövesse. Én e helyes irányelvekre a fennforgó kérdés kritikájánál is súlyt helyezek, mert joggal kérdem, hogy a házasság intézményének céljával, természetével és az élet szükségleteivel az igazságügyminiszteri nézőpont vagy a Kúria által képviselt nézőpont egyeztethető-e össze? Én a Kúria álláspontját tartom olyannak, amely nem okoz szükségtelen és indokolatlan zavart a jogviszonyok megítélésében.1 Általánosan elfogadott tétel, hogy a törvény életbelépésekor elválik az indokolástól és a törvényszerkesztők egyénisége által képviselt iránytól. A törvényhozó akarata : az életbelépett törvény. Azonban vitás esetekben a törvény célját és okát éppen a jogtörténeti háttérből ismerhetjük meg. A H. T. 73. és 74. §-ok szövegszerűségéből és a H. T. rendszeréből a Kúria álláspontja önmagától adódó. Dr. Szászy B. őnm. a H. T. 73. §-ának keletkezésével, rendszerbeliségével foglalkozva arra az eredményre jut, hogy : «maga a holtnak nyilvánító határozat valóban nem szünteti meg a házasságot, csak létrehoz az eltűnt halálának (H. T. 73. § a) pontja) bizonyítékául oly különleges bizonyítékot, amely mindenkivel szemben s minden jogviszonyra nézve irányadó alapot szolgáltat a jogviszonyoknak attól feltételezett rendezésére ...» ^Holtnak nyilvánítás esetében ezek szerint nem a holtnak nyilvánító határozat a házasságot megszüntető ok, hanem az eltűnt halála, amelyet a holtnak nyilvánító határozat a vélelem megdőltéig közokirat erejével bizonyít.)) A H. T. 73. §-ának előkészítő anyaga ezt a törvényértelmezési felfogást egyáltalában nem támogatja, amint ezt a Polgári Jog 1931. L, II. füzeteiben kifejtettem és amint ezt dr. Malonyai Béla is a J. K. 1931. 3., 4. számában kimutatja. Grosschmid anyaggyüjteményével szemben sem dr. Szászy őnm., sem dr. Szladits K. professzor úr ő méltósága más oly anyagra nem utalnak, amelyek megdöntenék a törvény szóhangzatával és rendszerével egybevágó azt az indokolást, hogy : «magában az a körülmény, hogy a házassági kötelék a (H. T. 73. §-ában megszabott) vélelem erejénél fogva akadályi jellegétől megfosztatott, a 1 Az igazságügyminisztérium az egyoldalú, perenkívüli eljárásban könnyen foglalhat el bármely véleményt, mert annak csak adminisztratíy jellege van, de a magyar bíróság az ellentétes érdekű felek között a magyar törvények szerint kell hogy az osztó-igazságot kiszolgáltassa.