Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - A magánjogi kérdés szerepe a közigazgatási eljárásban

20 Dr. MAGYAR ISTVÁN. már is előtérben álló, érvényesülést váró gondolattal szolgálni, amely a jövő programmjában nézetem szerint nemcsak helyet foglalhat, hanem amelynek szőnyegrekerülése biztos : 1. A dogmatikus büntetőjognak a modern törekvések nagy hátrányául tudják be, hogy sok benne a müvészkedő jogászat, a kínosan finom, pontos meghatározás, de távol áll az élettől s az élet szenvedő hősétől : az embertől, akit egyszerre bagatelizál és uniformizál is. Ez a vád szükségtelenül túloz ugyan, mert — dogmatika, jogászat ide vagy oda — a tényállást átélve megállapító, jó bíró pilátusi kézmosással eddig sem végzett az ártatlannal és a bűnös lelkének a mélyére is próbált pillantani, amennyire ez emberileg lehetséges ; de viszont nem tagadható az, hogy a természettudományi, szociológiai, élettani fejlődés eredményei nyomán a kriminális tett mellett annak elkövetője is fokozott figyelmű elbánásban kell hogy részesüljön úgy a kódexek gyökeres reformjánál, mint a gyakorlati igazságszolgáltatásnál. E fejlődés elindulásait a fiatalkorúaknál, a közveszélyeseknél, a megrögzötteknél már látjuk, értékelhetjük is. Sőt már mondhatjuk azt is, hogy a büntetendő cselekmény maga sohasem lesz ugyan olyan elhanyagolható csekélyértékűség, mint ahogy azt a túlzók kívánnák, mégis kétségtelenül kívánatos, mikép a tettes és tette egyformán komoly és beható megmérés végett kerüljön az igazság mérlegére. Hogy ez nálunk már nem új rendszer, az a magyar bíró régi érdeme. 2. A bűn ellen a társadalom állandó háborút visel; ennek is van tehát stratégiája : az ellenség mielőbbi leverésének nagy tudománya, és ennek is van taktikája : a rendelkezésre álló fegyvereknek, ezek nemeinek és egyéb erőknek legcélszerűbb működtetése, hogy a cél döntő sikerrel mielőbb eléressék. Ezekben a tudományokban feltétlenül alaposan járatosnak kell lennie úgy a törvényhozónak, mint a bírónak, mert ellenesetben nem látja az ellenséget : a bűncselekmények belső és külső előidézőit, s nem tudja, mily fegyverrel lehet azok ellen leghathatósabban harcolni. E tudomány legfontosabb tantárgyai a természet tudományok idevágó ágai és gondos kiemeléssel a nemzetgazdasági nagy világmozgató problémák is, amelyeknek már a jogászképzésnél kell — sok jogtörténeti anyag mellőzésével — fontos szerepet játszania, hogy hasznukat az igazságszolgáltatás learassa.