Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - A magánjogi kérdés szerepe a közigazgatási eljárásban

FEJLŐDÉS. 19 tásában, a jogi irodalom szorgos mívelésében s mindezzel a konszolidáció nemes, nemzeti munkájában olyan hervadatlan érdemeket szerzett, amelyek előtt maga az Igazság is hódolva hajlik meg. Ezt az értékítéletet az a harmincéves nagy munka egymaga is fényesen indokolja, amelyet a Jogállam a büntető igazságszolgáltatásnak törvényhozási, jogalkalmazási, kritikai, jogfejlesztési terén és szakaiban tüzetes érdeklődéssel és mindig magas tudományigyakorlati irányítással végzett. Erről e helyen most részletező képet nem festhetünk, de aki meggondolja, mily beható, tudós, tapintatos és nehéz munkát kellett e folyóiratnak végeznie a Csemegi-féle nagy kódextől a most életbelépő novelláig, az a Jogállam harmincévi mérlegének követei-rovatában elkönyvelheti, egyebeken felül különösen a XIX. század utolsó mestermüvének fénykorához, részben túlkorai hanyatlásához, az új iskolák szociális talajából fakadt fiatalkori üj büntetőjogi rendszerhez, a társadalmi közveszélyesség gyökeréből kisarjadzott dologházi intézményekhez, a mindig aktuális sajtójogi problémákhoz, a háborús jogi alkotásokhoz, s az ezekkel kapcsolatos eljárási, majdnem szakadatlan újításokhoz stb. stb.-höz fűződő komoly, figyelmet követelőén értékes, állandó, tartalmilag mindig tanulságos, formájában kivételt nem tűrően előkelő munkáját. Ez a munka az ünneplő Jogállam büszkesége, a nemzeti kultúra ércnél jobb fedezetű értéke, s mindazoknak lelki gyönyörűsége, akik a tudományos fejlődés útját híven követve, az igazság rajongó szolgálását választották nemes hivatásukul. * A háromévtizedes, hatalmas munkának győzelmi ünnepe azonban, ha még oly fényes és megilletődést keltő is — nem ment fel a még ezen a napon is folytonosságot követelő, megszakadást nem tűrő munkától, amely stílszerűen ma nem lehet más, mint az elmerengő múltba tekintés után, — az új irányokat kereső jövőbe nézés. Elsőrendű jogi szakfolyóiratot szerkeszteni : kormányozni szintén annyit jelent, mint — előrelátni! Az előrelátás tekintetében a nagyérdemű és nagynevű szerkesztőség nem szorul ugyan senki tanácsára, de mert egy-egy eszme, bár szélhordta magocskából kél is ki, ha egészséges és életrevaló, ennél a szaklapnál eddig mindig figyelmet talált, azért bátor vagyok én is egypár,