Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 5-6. szám - A párizsi pénzügyi egyezmények életbelépése és a magyar állam szuverenitása

298 SZEMLE. — A magánjogi joghatósági szabályaink rendszere címén tartott előadást a Magyar Jogászegylet április 18-i teljes ülésében dr. Ballá Ignác ügyvéd. Előadó rámutatott arra, hogy a joghatóság fogalma és jelensége törvényeinkben és joggyakorlatunkban teljesen elmosódik, amennyiben majd hatáskörről, majd illetékességről beszélnek akkor, amikor tulajdonképpen joghatóságról kellene beszélniök. A joghatóság a hatáskört megelőző fogalom, amely államönként tagolja a valamely ügy elintézésére hivatott hatóságokat. Az összes magánjogi ügyeket nézve a joghatóságnak három alakulata van. Vannak ugyanis ügyek, amelyeket a magyar állam már az ügy természete alapján intézkedésének körébe von. Ez a fenntartott vagy kizárólagos joghatóság. E körbe esnek a magyar honosoknak peres és perenkívüli státusügyei, a belföldi ingatlanra vonatkozó peres és perenkívüli ügyek, a magyar állam és államfő elleni perek, a külföldön területenkívüliséget élvező diplomáciai képviselőink elleni perek, végül a hitbizományi viszonyból eredő peres és perenkívüli ügyek. Egy másik alakulata a joghatóságnak a kizárt joghatóság, amelynek lényege abban áll, hogy bizonyos ügyeket a magyar állam intézkedései köréből elhárít, habár ezen ügyeket az egyébkénti illetékességi okok ide vonnák is. Ilyenek a külföldi honosok peres és perenkívüli státusügyei, ingatlanra vonatkozó peres és perenkívüli ügyek, a külföldi államfő és kincstár elleni perek. Harmadik kategóriája a joghatóságnak az ügynevezett illetékességi okhoz kötött joghatóság. Vannak ugyanis ügyek, amelyek csak egy további tényelemtől, nevezetesen csak valamely illetékességi októl függően tartoznak a magyar állam joghatósága alá. Ez az illetékességi ok általában : hogy az, aki ellen az eljárás irányul, tehát az adós, alperes," vagyonbukott, a kényszeradós, a végrehajtás szenvedett ott lakik. E körben tartoznak általában a nemingatlant tárgyazó vagyoni peres és perenkívüli ügyek. Előadó ismertette a szabály alóli kivételeket is, mindenütt utalva azon törvényhelyekre, amelyekre tételeit alapította. Az előadást, amelyen dr. Szászy Béla ig. min. államtitkár, a Jogászegylet elnöke elnökölt, vita követte, amelyek során dr. Beck Salamon ügyvéd és dr. Sömjén László táblabíró szólaltak fel. * — Az eszmei javak jogi oltalma címmel tartott dr. Keszthelyi Nándor március 20-án előadást az Ügyvédjelöltek Országos Szövetségében. Ismertette a szellemi javak jogának törvényhozási és dogmatörténeti fejlődését a XVII. század első ilyenirányú angol jogalkotásaitól kezdve bemutatván a francia tulajdoni («proprieté intellectuelle» a GareisGierke-féle személyiségi, a Kohler-féle dualisztikus és az azt továbbfejlesztő Elster-féle trialisztikus elméleteket. Reámutatott a kontinentális — különösen a német — bírói gyakorlatban a háború után észlelhető hirtelen fordulatra, amellyel a bíróságok addig tartózkodó álláspontját a szellemi javak oltalomképességének hirtelen erős, sőt túlzott elismerése váltotta fel. A kérdés aktuális problematikáját két szempontból : a jogosított személyének és az oltalmazandó érdek tárgyi ter-