Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 5-6. szám - A párizsi pénzügyi egyezmények életbelépése és a magyar állam szuverenitása

SZEMLE. 299 jedelme szempontjából vizsgálta. Az első témakörből különösen a versenytárs fogalmának a versenyjog szempontjából a jogszolgáltatásban észlelhető kiterjesztésével, az alkalmazott találmány és a szellemi alkotások mechanikai módszerek által való terjesztésének kérdéseivel foglalkozott, a másodikból a formális védjegyjog és a versenyjog egymáshoz való viszonyának, a szerzői oltalom időtartamának; a szerzői jogok közérdekű korlátozásainak és átruházásának problémáival. Végül különösen az újabb, az ú. n. «kereskedelmi tulajdon»-t érintő francia törvényhozás kapcsán reámutatott arra az összefüggésre, amely a társadalmi és gazdasági életben terjedő szociális tanok és az eszmei javak jogának kiépítésére és elmélyítésére irányuló törekvés között fennáll. — Az Ügyvédjelöltek Országos Szövetségében 1931. május 15-én dr. Goidberger József ^Mozaik a nemzetközi magánjogból)) címen előadást tartott. Előadó rámutatott, hogy a nemzetközi tényállású jogviszonyok köre a forgalmi eszközök tökéletesbedésével, a nemzetközi kartellek, trösztök növekedésével, a nagyipar internacionalizálódásával, együtt nő. E jogviszonyok pedig azt a jogi problémát vetik fel elsősorban, hogy melyik állam magánjogrendje szerint bíráltassék is el a jogvita. A jogösszehasonlító módszeren elemzett magánjogi szabályok sokszínű képtárában szükség van egy útbaigazító katalógusra: a nemzetközi magánjogra. Ez a tudomány nem nemzetközi jog és nem magánjog, hanem nemzeti jog és közjog. Nemzeti jog, mert minden állam maga állapítja meg azt, hogy megengedi-e, hogy bírái idegen jogot alkalmazzanak s ha igen, mikor és mely államét. Éppen ez azoknak a jogbiztonság szempontjából sajnálatos kollizióknak a magyarázata, amelyekre az előadó a magyar, német, angol, francia jogból merített példákkal rámutatott. Ezek a kolliziók csak nemzetközi egyezmények útján szüntethetők meg. A nemzetközi magánjog normái közjogi szabályok, mert nem a jogviszony hatását, hanem a magánjogrend határát szabják meg. — A Budapesti Ügyvédi Kör ötvenéves működése alkalmából május 7-én díszes ünnepi közgyűlést tartott, amelyen az igazságügyminiszterrel élükön megjelentek a bírói, ügyészi kar kitűnőségei, az igazságügyminisztérium vezető funkcionáriusai és az ügyvédi kar javarésze. Számos szónoklat méltatta az Ügyvédi Kör jelentőségét. A Kör főtitkára dr. Fehér Dezső ügyvéd előterjesztette «Visszapillantásá.t» a Kör ötvenéves működésére (könyvalakban is megjelent, mint a Budapesti Ügyvédi Kör kiadványa). A Visszapillantásba, felvonulnak az ügyvédi kar régi nagy alakjai, a kör alapítói és felvonul egy fél évszázad törekvése, világszemléletre való tekintet nélküli összetartása és tudományos munkássága. # — Az Országos Ügyvédszövetség igazgató tanácsa elnöklete alatt 1931. április 27-én tartott ülésén, amelyen az 1931. évi szeptember hó 19*