Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 5-6. szám - A párizsi pénzügyi egyezmények életbelépése és a magyar állam szuverenitása

IRODALOM. 291 e részben az, — és úgy érzem, szerző is erre gondol — hogy a bíró nincsen a vád szerinti minősítéshez kötve. Kiegészítő főkérdésnek nevezi szerző (168. 1.) az esküdtekhez intézett azt a kérdést, amelyet a gyakorlat kisegítő főkérdésnek nevez. És én azt hiszem, hogy a gyakorlat által meghonosított e megjelölés találóbb. Mert az ily kérdés az esetben kerül döntés alá, ha az esküdtek a főkérdésre nem-mel határoznak. Az ily kérdés tehát nem egészíti ki a főkérdést, de kisegítőül szolgál az esetre, ha az esküdtek a főkérdésre nem-mel határoznak. Ezek azonban kis jelentőségű észrevételek. Az egész munkáról a legmelegebb elismerés hangján kell nyilatkoznom. Értékes, becses munka, s azt, kivált a tanulóifjúság, igen nagy haszonnal fogja forgatni. Dr. Degré Miklós. * ^ y~^Krisztics Sándor: Politika. (I. köt. 495. old. Franklin, 1931.) Szerző nagynevű tudósunknak, Concha Győzőnek tanítványa, ennek elméleteit tette magáévá s célja is ezeknek az elméleteknek továbbépítése, a világégés nyomán bekövetkezett változások értékelése, az állami élet tökéletesbítését célzó mozgalmakból a tanulságok levonása. Az adott kiinduló pont dacára is szerző nem a már ismert tantételek variálására és körülírására törekszik, hanem munkájában az új eszmék és meglátások tömegét viszi, bírálata éles és elfogulatlan. Az egyes kérdések taglalása a tömörség dacára is világos és logikus, az olvasó érdeklődését megszakítás nélkül ébren tartani képés. A most közzétett kötet, amely a munkának első fele, az alapvetésen kívül három fő részre oszlik, ú. m. a társadalomtanra, az államtanra és az alkotmánytanra. Csak helyeselhetjük azt a módszeret, amely szerint az általános elveket, az állandó értékűnek tekintett fogalmakat, a szerző egyszersmindenkorra körülhatárolja, definiálja, úgyhogy ezek a megállapítások később már mint ismert, megállapított tényezők térnek vissza. így a kiindulópontok legáltalánosabbika a politika fogalma — szerző szerint — az a tudomány, mely az államokban együtt élő emberek természeti és gazdasági, erkölcsi és vallási, jogi és szabadsági szükségleteinek összeillesztéséből, életviszonyaik rendezésének kigondolásából, érdekellentéteik összhangba hozásából, röviden az emberi életnek az államokban való különböző módosulásaiból áll elő. A tudomány és a tudományos megismerés általánosító megvilágítása kapcsán magyarázza meg a