Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 5-6. szám - A párizsi pénzügyi egyezmények életbelépése és a magyar állam szuverenitása

290 IRODALOM. tanács nemcsak döntvényeket hoz, de a jogegységi perorvoslat tárgyában is hoz határozatokat. Sőt a jogegységi tanács határozatainak túlnyomó része ebbe a körbe tartozik. Ezek a határozatok pedig nem döntvények. A magán vád és magánindítványt szerző helyesen határolja el egymástól (61. lap), de nem említi meg azt a lényeges különbséget, hogy magánindítványi bűncselekményeknél csupán az eljárás megindításához szükséges a magánindítványra jogosult nyilatkozata, ellenben a vádat — hacsak a cselekmény nem egyúttal magánvádas is — rendszerint az egész eljárás során közvádló képviseli. Ezzel szemben a magánvádra üldözendő bűncselekmények esetén a vádat főmagánvádló képviseli. A keresztkérdezést illetőleg szerző azt tanítja, hogy a bíróság megszüntetheti a keresztkérdezést, ha a kérdezőnek a kérdések tevésére nincs kellő tehetsége, stb. (145. 1.). Ámde ez csak a B. P. 308. §-a szerint van így. A T. E. 108. §-a szerint azonban a bíróság az'ügyész indítványa esetében köteles a keresztkérdezést alkalmazni, s azt a B. P. 308. §-ának utolsó bekezdése alapján mellőzni nem jogosult. Szerző azt tanítja, hogy a II. B. N. 32. §-a csak időlegesen engedi meg a fellebbvitelnek tanácsülésben való elintézését (192., 193. L). Nem tesz azonban említést arról, hogy ezt az eljárást most már a T. E. 115. és 116. §-a állandósítja. Szerző munkájában kiterjeszkedik az esküdtbírósági eljárásra is. Ezt csak helyeselni lehet. Mert igaz, az esküdtbíróságok működése fel van függesztve, de a törvénynek az esküdtbírósági eljárásra vonatkozó szabályai hatályon kívül helyezve nincsenek, s így a fiatalságnak ezeket ismernie kell. Az esküdtbírósági elnök külön teendői között említi szerző a kérdések megállapításábán való közreműködést (161. 1.), holott a kérdések megállapításában az elnök csak annyiban vesz részt, mint a tanács bármelyik tagja. A továbbiakban azt tanítja, hogy a jogkérdés eldöntése nagyobb részben az esküdtek jogköréhez tartozik (165. L), holott a jogkérdést az esküdtek döntik el és csak végsőfokon dönt jogkérdésben a szakbíró, amennyiben az esküdtek határozatával szemben az anyagi jog helyes alkalmazása szempontjából semmisségi panasz érvényesíthető. Az esküdtekhez intézett főkérdés kapcsán szerző kiemeli, hogy az enyhítő és súlyosító körülményeket a bíróság szabadon mérlegeli. (167.1.). Ez azonban a kérdésfeltevés szempontjából teljesen közömbös. A lényeg