Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)
1931 / 5-6. szám - A párizsi pénzügyi egyezmények életbelépése és a magyar állam szuverenitása
A BIZTOSÍTÁSI ÉRDEK SZUBJEKTÍV JELLEGE. 28l során, kiindulási pontul elfogadva azt az álláspontot, hogy a kár az érdektől csupán az időbeli coefficiens tekintetében különbözik. Kiemeli azonban, hogy a szubjektív érdek alapulvétele sem jelenti azt, hogy rendkívüli, előszereteti érték is számításba jöjjön, hanem a szubjektív érdek fogalmába is belefér az illető jószággal gazdálkodó embernek (homo oeconomicus) állandósult érdeke. Erre az általánosításra a biztosítás technikája szempontjából szükség van, de ez alól éppen a szubjektív alap esetében lehet kivétel is. A jogi nehézségeken felül az objektív érdek alapulvétele a biztosító helyzetét is megnehezítené, különösen azért, mert az érdekelt személyi megbízhatóságának számításbavétele lehetetlenné volna téve a számára (4. §). Tüzetesen kifejti, hogy az összehasonlító vizsgálata körébe vont tételes jogok a szubjektív álláspontra helyezkednek, és ha a biztosítással kapcsolatban a szubsztrátum tekintetében dologi jogosultak érdekét védelemre érdemesnek tartják, ezt a védelmet azon az úton adják, hogy ugyanazt a jogot biztosítják a számukra, a biztosító elleni követelésen, amely őket az eredeti (később megsemmisült) jogtárgyon illette. Ez a védelem nem is biztosításjogi, hanem magánjogi (5. §). A biztosítási érdek szubjektív jellegének következményeit a szerző — a korábban kifej tetteknek-mintegy a visszafordításával — a következőkben foglalja össze : magánjogi szempontból a biztosítás létre jöveteléhez szükséges, hogy a felek megegyezzenek annak a személyében, akinek érdekét a biztosítás védeni hivatva van, biztosításjogi szempontból a szerződés keletkezését tekintve meg kell állapodni arranézve, hogy a szerződő félnek vagy másnak érdekét védje-e a szerződés, a biztosítási szerződés érvényesítése körében pedig az a biztosítás jogi konzekvencia, hogy a biztosítónak fizetés előtt joga van vizsgálni, vájjon van-e egyáltalán és ki az eseményben érdekelt (6. §). A szubjektív jelleg merev keresztülvitele mellett a forgalomnak nem minden követelménye nyerne kielégítést. Éppen ezért bizonyos korrektívumokra van szükség. Nem kell azonban a korrektívumoknak a szubjektív jelleg feladásával járniok. A korrektivum többnyire az általános magánjog területén mozog, de ahol biztosításjogi, ott sem a szubjektív érdek feladása. A dologra kötelem alapján jogosult javára a kötelmi jogi szurrugáció (Mt. 1143. §), dologi jogosult javára a dologi szurrogáció elve jut érvényre. A dolog átruházása esetére a biztosítási jogviszonyt fenntartó jogszabályokból is kielemzi a szerző a szubjektív érdek Jogállam. XXX. évf. 5—6. füzet. 18