Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - A magánjogi kérdés szerepe a közigazgatási eljárásban

A MAGÁNJOGI KÉRDÉS SZEREPE A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSBAN. II nedvesedését a szomszéd telek tulajdonosának talaj rendező munkálata okozta, mert ezelőtt a szabályszerűen épült és már régóta fennálló ház fala egészen száraz volt. A védekezésben felhozott ez a tény bizonyítva volt s a valóságnak megfelelt. A közigazgatási hatóság bírói perútra tartozónak nyilvánítva azt a kérdést, hogy a falvédő munkálat költségét a talaj rendező szomszéd köteles-e megtéríteni, a ház tulajdonosát azon az alapon kötelezte a falvédő munkálat elvégzésére, mert a nedvesség s az abból származó közegészségellenes állapot az ő falában jelentkezett. Nézetem szerint a közigazgatási hatóság jogosítva és kötelezve is lett volna intézkedésénél figyelembe venni azt a nem kétséges magánjogi szabályt, hogy az a szomszéd, aki telkén olyan változtatást végez, amelyből szomszédjára kár vagy más hátrány származik, köteles ezt a káros hatást mégszüntetni ; ennélfogva helyesen azt a felet kellett volna a közérdekből szükségesnek talált védőmunkálatok elvégzésére kötelezni, akit ez a kötelezettség a nyilvánvaló magánjogi szabály szerint terhel s így nem kellett volna a különben is hátrányt szenvedett felet egy további peres eljárás igénybevételére szorítani. 2. A telektulajdonos pincéje a szomszéd telke alá nyúlik, majd a szomszéd telke alá nyúló részén beomlik és közrendészeti szempontból veszélyes gödör támad, amely a szomszéd házát beomlással fenyegeti. Kérdés támad, hogy a közérdekből szükségessé vált munkálatok foganatosítására melyik felet kell kötelezni. Jóllehet a tényállás szerint vitás volt az, hogy a pincebeomlást a pince állapota vagy a felette lévő talajon végzett munka vagy más esemény okozta-e s hogy ennélfogva a magánjog szerint kit terhel a beomlásért a felelősség, a közigazgatási hatóság a helyreállító munkálatok elvégzésére a pince tulajdonosát kötelezte, mert a beomlást a pinceüreg tette lehetségessé. Nézetem szerint a szobanlevő esetben a helyreállító munkálatok foganatosítására mind a két felet kellett volna a közigazgatási hatóságnak köteleznie, mert a helyreállításban mindkettő érdekelt, és vitás lévén az a közigazgatási hatóság által el nem dönthető magánjogi kérdés, hogy a beomlásból eredő kárért melyikük felelős, esetleg nem mindkettőjüknek közösen kell-e viselniök azt, a közérdekből szükséges helyreállító munkálat elvégzése pedig halasztást nem tűrvén, a költségviselés kérdését utólagos bírói útra kellett volna utasítani. 3. Az ingatlan felének telekkönyvi tulajdonosa az ingatlanon