Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - A felsőház és a költségvetési jog

4 Dr. BÁRÓ WLASSICS GYULA. alapján a határozati jogkör, mert abban az a tiltó szabály állíttatik fel, hogy a költségvetés megállapítása a másik házat illeti, a Felsőház azon nem változtathat, következőleg elfogadhatja vagy elvetheti a költségvetést. Ki kell itt emelnem, amit sokan szemük elől tévesztenek és ez az, hogy a Főrendiház idejében is az volt a gyakorlat, hogy a költségvetést csak az országgyűlés Képviselőháza tárgyalta és az a Főrendiházban csak mint az appropriációs törvényjavaslat kiegészítő része szerepelt. A Felsőházról szóló törvény csak ezt a gyakorlatot kívánta törvényesíteni azzal a rendelkezéssel, mely szerint az állami költségvetést az országgyűlés másik háza állapítja meg. Ebből következik, hogy a Felsőháznak joga van a költségvetést tartalmazó törvényjavaslatot, mint minden törvényjavaslatot tárgyalni, azt elfogadni vagy elvetni. A költségvetés részleteire nézve azonban módosításokat nem tehet. A törvény helyes alkalmazása végett elengedhetetlen, hogy a tiltó szabálynak tartalma tisztán álljon előttünk annál is inkább, mert csaknem rendszerint a költségvetési (felhatalmazási) törvényekben a legkülönbözőbb természetű ügyekre vonatkozó rendelkezésekkel találkozunk. Olyan rendelkezésekkel is, melyek a legtávolabbi tárgyi összefüggésben sem állanak a költségvetési anyag jogi természetével. Veszedelmes lejtőre lépne a törvénymagyarázat, ha olyan kiterjesztő felfogás jutna érvényre, hogy minden megkülönböztetés nélkül a korlátozó hatály alá kerüljön a Felsőház határozati jogköre csak azért, mert arról a költségvetés keretéhez éppen nem tartozó tárgyról a költségvetési (appropriacionális) törvényjavaslat rendelkezik. Ily magyarázat mellett a legfontosabb alkotmányjogi kérdések is a korlátozó tilalom alá kerülhetnének. Ennek lehetetlensége nyilvánvaló és a törvényhozói gondolattól is távol áll. Vissza kell tehát utasítani a korlátozásnak kiterjesztő magyarázatát. A korlátozást tartalmazó tilalom csak a legszorosabban magyarázható. A Felsőház beható vita tárgyává tette eddig minden költségvetési tárgyaláson magát a költségvetést. Tárgyilagos kritikát gyakorolt. Határozati javaslatokat is fogadott el. Csupán a részletek módosításától a törvény alapján tartózkodott. Ki kell emelnem, hogy a Felsőház pénzügyi bizottsága jelentésében reá szokott mutatni arra is, hogy a költségvetési törvényjavaslatnak mely szakaszai azok, melyek semmi jogi korlátozásnak nincsenek alávetve. E kérdés nagy fontosságára tekin-