Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - A felsőház és a költségvetési jog

A FELSŐHÁZ ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI JOG. 3 A FELSŐHÁZ ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI JOG. Irta : Dr. báró WLASSICS GYULA, a felsőház és a közigazgatási bíróság elnöke. Még sűrűen találkozom illetékes oldalról is azzal a megjegyzéssel, hogy a Felsőháznak nincs semmi jogköre a költségvetésre nézve. Erre a téves felfogásra a Felsőházról alkotott törvény 30. §-ának nem éppen szerencsés szerkezete adott okot. Ennek a szakasznak 2. bekezdése így szól : «A Felsőház jogköre ugyanaz, mint a Főrendiházé volt. Az állami költségvetést az országgyűlés másik háza állapítja meg ; a Felsőház azon nem módosíthat.» Ezt a rendelkezést azonban nem szabad úgy értelmezni, mintha a Felsőháznak a költségvetés ügyében semmi jogköre sem volna. Legcélszerűbbnek tartom, ha e kérdésre nézve hivatkozom hivatalos elnöki kijelentésemre. Még az 1927. évi június hó 20-án tartott felsőházi ülésben elnöki kötelességemül ismertem a Felsőház figyelmét felhívni a Felsőházról szóló törvény 30. §-ára, mely kimondja ugyan, hogy a Felsőház jogköre ugyanaz, mint a Főrendiházé volt, mégis hozzáteszi azt a hatásköri korlátozást, hogy az állami költségvetést az országgyűlés másik háza állapítja meg, a Felsőház azon nem módosíthat. Minthogy ez a rendelkezés a magyar országgyűlés két házának (táblájának) a két részre osztás megtörténte óta mindig fennállott, hatásköri egyenlőségében módosítást jelent, minden félreértés és félremagyarázás megelőzése végett — midőn a Felsőház először jutott abba a helyzetbe, hogy az állami költségvetéssel foglalkozzék — kötelességemnek tartottam az egészen általánosságban tartott törvényszakasz tartalmára és gyakorlati alkalmazására nézve nyilatkozatot tenni az elnöki székből. Mindenekelőtt kiemeltem, hogy míg a Képviselőház a szoros értelemben vett költségvetést, azaz a kiadások és bevételek és az ezekből eredő egyenleg és a közjövedelmek kimutatásait minisztériumi előterjesztés alakjában kapja és tárgyalja, és csak e tárgyalás után nyújtja be a kormány a Képviselőházhoz a költségvetési ú. n. appropriációs törvényjavaslatot, addig a Felsőház elé, éppúgy mint a Főrendiháznál történt, már a Képviselőház által elfogadott költségvetési javaslat kerül. A Felsőház tárgyalási módja tehát nem lehet más, mint akármilyen más törvényjavaslaté. Változik ellenben a felsőházi törvény említett rendelkezése 1*