Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9-10. szám - Az ügyvédi közmegbizatások rendezése

JOGGYAKORLAT. 4»9 nevét egyik végrendeleti tanú írja a végrendeletre, de nem említi fel magán a\ okiraton, hogy a~ írnitudó végrendelkezett mely ok gátolta a~ aláírásban. (Kúria P. I. 4109/1928. 1930. IX.'30.) 2. A végrendelet szerint az örökhagyó akként rendelkezett, hogy a felperesnek hagyományozott járadékfizetési kötelezettség megszűnik, ha a felperes a férjéhez visszatér vagy újból férjhez megy. Alperes turpis causa kifogásával szemben a kir. Kúria megállapítja, hogy e\ a feltétel megáll és nem teszi a hagyomány iránti rendelkezést erkölcstelenné. (P. 1. 4859/1928. 1930. X. 10.) (V. ö. M.T. K. jav. 1890. §-ával.) 3. A lehetetlenség a Kúria szerint nem abszolút értelemben veendő, hanem a fennforgó körülmények köpött, mert a kedvezménye-ett nem kötelezhető arra, hogy a hagyomány értékével nyílván arányban nem álló oly beruházásokat eszközöljön, amelyek mellett esetleg a meghagyás teljesíthető lenne. (Kúria P. I. 7499/1929. Í930. X. Dr. Zoltán József. II. Hiteljog. A döntvénytáraknak az eseti döntésekben rejlő elvi megnyilatkozások kidomborítása mellett fontos feladatuk, hogy mindazon esetekben, amelyekben a konkrét eset körülményei speciálisan befolyásolják a döntés elvinek látszó állásfoglalását, ezeket a körülményeket is kidomborítsák, tehát megóvják a jogászközönséget attól, hogy elvi jelentőségű megnyilatkozást lásson ott is, ahol csupán a konkrét eset körülményeinek nem általánosítható speciális mérlegeléséről van szó. Az ilyen általánosítás ellen tanulságos példa a Kúria II. 1917/1930. sz. 11930. X. 2.) ítélete. Peres felek a felperest alperessel szemben megillető nyugdíjra vonatkozóan 1927-ben egyezséget kötöttek, amelybe azonban felvették azt a kikötést is, hogy, «ha akár a jelenleg érvényben levő jogszabályok alapján, az arányszámnak 40, illetőleg 5o°/o-on felülemelkedése folytán, akár később keletkező jogszabályok, ideértve a kir. Kúria összes, a szolgálati és nyugdíjviszonyból származó perekkel foglalkozó tanácsai által két éven át állandóan követett egységes gyakorlatot, ''agy más általánosan kötelező rendezés folytán felperes nyugdíjának összege a 2. pontban meghatározott összegnél nagyobb összeget tenne ki: úgy a fentemlített jogszabályban vagy más rendelkezést magában foglaló intézkedésben meghatározott időponttól kezdődően felperest a magasabb nyugdíj illeti megr>. Felperes a nyugdíj felemelésére irányuló keresetét arra alapította, hogy a Kúria egy e részben irányadó kér-