Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9-10. szám - Az ügyvédi közmegbizatások rendezése

418 JOGGYAKORLAT. megbíró munkadíjának 6o°/o-át jogosult felszámítani, a konkrét perben tárgytalan, inert ennek a megállapodásnak kikötése sem állítva, sem bizonyítva, nincs. (1930. XI. 5.) Ügy véljük, hogy ez a határozat jogilag teljesen helytálló, de az Ügyvédszövetség tagjaira mindenesetre az ily megállapodásoknak morális, etikai parancsból folyó kötelező ereje van, s célszerű lenne az ily jelentős megállapodásoknak az Ügyvédszövetség összes tagjaira, jogilag is kötelező formát találni. 8. A kártérítési jog köréből : a) Nincs oly bírói gyakorlat, amely a kisebb mérvű 10—75 o/o-os munkaképességcsökkenésből eredő kár megtérítésére irányuló igénynek peres érvényesíthetését a kár csekélysége okából kijárná. (P. II. 2153/1929. 1930. X. 14.) b) A kir. Kúriának állandóan követett gyakorlata szerint a keresőképesség csökkenéséért járó baleseti kártérítés mértékének meghatározásánál a baleset idején volt kereset a mérvadó. A balesetet szenvedő jövedelmének jövőbeni emelkedését tehát nem lehet figyelembe venni. A%, hogy az adós kártérítési kötelezettsége vétkességén vagy tárgyi felelősségén alapszik-e, különbséget e tekintetben nem tesz. (Kúria P. II. 2156/1929. 1930. X. 29.) c) Igen erős szociális érzékre vall a P. II. 7937/1929. sz. határozat. Felperes alperes gazdaságában mint napszámos egy gőzgéppel hajtott munkagép mellett teljesített munkája közben megsérült. A baleset után alperes felperest cselédilletménnyel csősznek alkalmazta, de utóbb alperes felperest kifogás alá eső magaviselete miatt elbocsátotta, mire felperes alperes ellen baleseti kártérítés miatti igényét érvényesíti. A Kúria szerint felperesnek sérülése utáni gazdasági cselédként való alkalmazása által a peres felek között új szolgálati szerződés létesült ugyan, minthogy azonban az új szerződés a balesetre való tekintettel a napszámosi alkalmazás helyébe lépett és a perben nem merült fel adat arra, hogy felperes az új szerződés kötésekor kártérítés igényéről lemondott volna, az új szerződés felperes kártérítési igényét nem szüntette meg, csupán felfüggesztette addig az időpontig, amíg az új alkalmaztatás tartott. Ebből folyik, hogy felperes kártérítési igénye a gazdasági cselédi alkalmazás megszűntével az esetben is feleled, ha alperes a felperes gazdasági cselédi alkalmaztatását egyébként a felperes magaviseletére visszavezethető okból jogosan is szüntette meg. (P. II. 7937/1929. 1930. X. 1.) IV. 1. Az 1876 : XVI. tc. 6. §-ban előírt kellékekkel egyébként ellátott végrendeletet nem teszi érvénytelenné az, hogy az írmfudó, de testi gyengesége miatt aláírásra képtelen végrendelkező