Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9-10. szám - Az ügyvédi közmegbizatások rendezése

JOGGYAKORLAT. 417 köteles. A megajándékozott gyermek a vérségi kapocs keretén túl a jótéteménvért még fokozottabb hálával tartozik. Kúria P. III. 7444/1929. 1930. X. 8.); de b) a szülői kötelességsértést is megállapító a%ok a kirívó és feliünő mulasztások, amelyek a; alperes gondozásának, nevelésének és a felette tartozó felügyeletnek elhanyagolása és nem teljesítése körül az alperes édesszüleit és nagyanyját is egyaránt terhelik, oly súlyosak, hogy ezeknek, mint az alperes terhére eső cselekmények indítóokainak mérlegelése melleit az ajándékozás nem hatálytalanítható. (Kúria P. III. 6005 1929. 1930. X. 7.) 5. A bérleti jog köréből jelentős: a) A fővárosi lakbérleti szabályrendelet nem zárja ki azt, hogy a szerződő felek a rögtöni felmondás alapját, közlési módját, annak hatályát és a bérlet visszabocsátásának határidejét, a szabályrendelei idevonatkozó rendelkezéseitől eltérően is szabályozhassák. Ha tehát a felek abban állapodtak meg, hogy a~ albérleti viszonyt a bérfizetési kötelezettség pontos be nem tartása esetén az albérbeadó bármikor ajánlóit levélben 3o napra felmondani és az albérlőtől az albérletbe adott helyiségek visszabocsótását követelni jogosult, nincs jelentősége annak a kérdésnek, hogy az alperes a vele közölt felmondásra nyolc nap alatt elfogadó nyilatkozatot tett-e és ha nem, annak, hogy felperes a pert a lakbérleti szabályrendelet j^. §-ában előírt nyolcnapi határidő alatt tette-e folyamatba. (Kúria P. VI. 2505/1930. IX. 24.) b) Ha felperes hatálytalan felmondás, arra irányuló kötelezettsége nélkül, önként távozott a: általa bérelt helyiségből: a felmondás alaptalansága miatt utólag kártérítési nem érvényesíthet. (Kúria P. VI. 3 514/1929. 1930. X. 31.) 6. Az állandó bírói gyakorlat szerint a munkaadót azon jogától, hogy a határozatlan időre szóló szolgálati vis~onyt megfelelő felmondás útján megszüntetheti, nem fosztja meg az a körülmény, hogy az alkalmazott nyugdíjjogosultsággal bír. Ez esetben a szolgálati viszony megszűnésétől fogva az alkalmazottat nyugdíjban kell részesíteni. (Kúria P. II. 925/1930. X. 2.) 7. Az ügyvédi díj köréből érdekes a P. VI. 4742/1929. sz. kúriai végítélet, amely szerint az Ur. 5^. §-a értelmében a; ügyvédet külön kikötés nélkül is díjazás illeti munkájáért és abból folyólag, hogy a gyakorló-ügyvéd-felperes az alperesnek unokatestvére, nem lehet oly vélelmet felállítani, hogy a rábízott ügy ellátását szívességből, díjazás nélkül vállalta. (1930. X. 22.1 Ugyané körből még kiemeljük a P. VI. 4343/1929. sz. határozatot, amelynek megállapítása szerint az Országos Ügyvédszövetség megállapodása, amely szerint a helyettes ügyvéd a