Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9-10. szám - Az ügyvédi közmegbizatások rendezése

JOGGYAKORLAT. JOGGYAKORLAT. Hasai bírói gyakorlat. I. Magánjog. 1. \a) Egy úgynevezett szenzációs ügyben, amelyet annakidején a napilapok igen széles mederben tárgyaltak, közmegnyugvást kelthet az a kúriai megállapítás, amely hivatott annak a tévhitnek véget vetni, hogy a barátnőtől legegyszerűbben úgy lehet megszabadulni, hogy formaliter házasságot kötnek vele. Á törvény rendelkezéseinek megfelelően létesített házasság — mondja a Kúria — a házasfelek vagy bármelyik házasfél szándéka dacára, formai házasságnak nem minősíthető, mivel a törvény ily házasságot nem ismer. A törvény rendelkezéseinek megfelelő házasság a házasság erkölcsi tartalma folytán soha, senki által színlegesnek nem tekinthető, mert ez nem tisztán magánjogi vonatkozású, hanem a köz szempontjából különleges erkölcsi és jogi tartalommal bíró jogviszony, amely nem tűri, hogy a házassághoz fűződő joghatások kijátszásnak legyenek kitéve. (Kúria P. III. 5996/1930. XI. 5.) b) A Ht. 80. § aj pontjának gyakorlatából említésre méltó a) az úgynevezett bohéméletmód a kötelességszegés elbírálása szempontjából: az alperes nem hivatásos színésznő, aki a saját művészete által megkívánt egyéni életmódot jogosítva volna iohiatni, hanem egy hivatásos színházi rendezőnek a felesége, akitől elvárható, hogy legalább is annyira alkalmazkodjék a rendes életmódhoz, amennyire ezt a férje kívánja és teszi. t8) A volt házastárs látogatása az új házastárssal közös lakásban — mint a visszatérő mult — mindenesetre zavaró jelenség, de bizonyos esetekben mégis elkerülhetetlen, amennyiben tehát a férj ezt eltűri, nem kötelességszegés ez részéről. A Kúria szerint ugyanis joga van ugyan bármelyik házasfélnek arra, hogy oly egyéneknek a közös lakásból való távoltartását kérje és követelhesse, akiknek egyénisége a házasélet bennsöséges voltát megZavarni alkalmas, azonban alperes semmi olyan körülményt nem érvényesített, amelyből következtetést lehetne vonni arra, hogy felperes volt házastársa a peres felek lakására nem kizárólag a beteg gyermekét jött meglátogatni. Ennélfogva az alperes nem hivatkozhatik sikerrel a feltékenykedésre. Az adott helyzetben a helyes erkölcsi érzés parancsa az volt, hogy az alperes a férje első házasságából származott, beteg gyermek anyai látogatását a szükségszerű időn át tűrje, ami az elkülönített szobában a családi élet