Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9-10. szám - Az ügyvédi közmegbizatások rendezése

A KARTEL-AN KÉT UTÁN. Al3 Az ellentábor igen erős volt. Dr. Jacobi Andor és dr. Nádas László nagyon komoly érvekkel támasztották alá azt a meggyőződésüket, hogy semmiféle kartel-törvény nem kell; az államhatalom a vám- és tarifapolitika irányítása által bőségesen elég befolyást tud gyakorolni a kartelek működésére; minden ezen túlmenő állami beavatkozás felesleges és káros volna. Ez mindenesetre igen tiszteletreméltó álláspont. De a gazdasági verseny szabadságát korlátozó megállapodásokról szóló törvényjavaslat benyújtása után ennek az álláspontnak a diadalra segítéséért vívott küzdelem aligha kecsegtet sikerrel. Kevéssé különbözik az említett felfogástól az a nézet, amely szerint ugyan bizonyos körülmények között kívánatos lehet kartel-törvény alkotása, ez azonban ma Magyarországon időszerűtlen lenne; ellenben adjunk a kormánynak ideiglenes öt évre szóló fokozott (szerzett jogok megvonására is jogosító) közigazgatási hatalmat a kartel-visszaélések megtorlására, közben pedig gyűjtsünk statisztikai adatokat egy esetleges jövő kartel-törvény előkészítése végett — ezt ajánlja dr. Dorcghi Ervin. Ezzel szemben dr. Mes-lényi Artúr azon az állásponton van, hogy egy adaequat-törvény mindig időszerű. Ha vannak visszaélések, azokat megfelelő szigorral torolja meg; ha pedig nincs visszaélés, akkor úgysem kerül sor alkalmazására. A kérdés tehát csak az, hogy megtalálja-e a javaslat a helyes mértéket? A törvényjavaslat érdemleges bírálatát rendkívül megnehezíti annak nem egészen exact szövegezése. Így mindjárt a kartel definíciója sok kétséget hagy fenn. A Javaslat i. §-a ugyanis a kartel fogalmának körülírása után zárójelben felsorol egynéhány olyan alakulatot itrust, szindikátus, konvenció, koncern, fúzió stb.), amely a karteltől merőben különbözik. Már most kérdés, valóban alkalmazni kívánja-e a Javaslat tételeit ezekre az alakulatokra is, vagy csak annyi jelentőséget tulajdonítsunk-e a felsorolásnak, hogy a kartelre vonatkozó előírások akkor is szem előtt tartandók, ha a kartel más elnevezés mögé rejtőzik r Az előbbi felfogás mellett az szól, hogy a Javaslat nem a kanelfarma ellen küzd, hanem azok ellen a visszaélések ellen, amelyeket ma a kartel által szoktak megvalósítani; de amelyek más úton is elérhetők. Ellene szól, hogy ez a kiterjesztő magyarázat visszásságokra, ellenmondásokra vezet. A másik értelmezés mellett viszont teljesen felesleges a zárjeles felsorolás. Mindkét értelmezésnél rosszabb, amit a Javaslat létesít: a jogbizonytalanság. Az i. § bírálatának kapcsán többen hibáztatták azt is, hogy a Javaslat csak a