Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9-10. szám - Az ügyvédi közmegbizatások rendezése

412 DF HOFF GYÖRGY. ten volt, hogy a szerző részéről tevőleges magatartás szükséges akaratának kifejezése tekintetében, hogy neve a művön feltüntettessék, és ha a szerző ilyen tevőleges magatartást nem tanúsított, nem érezheti névtelenségét megsértve, ha művét nevének megemlítése nélkül teszik közzé. Es pedig még akkor se, ha, mint a jelen esetben, kétségtelen volt, hogy a szerző a műhöz való vonatkozását feltüntettetni kívánta azzal, hogy szerzői ellenőrzési jegyének a műre való ragasztását kikötötte (gramofonlemezre illesztendő engedélyjegyről volt szó). Úgy érezzük, hogy a kir. Kúria ezen régebbi álláspontja és annak továbbfejlesztése közelebb van a forgalom követelményeihez, mint a Dr. Szálai Emil ügyvéd úr cikkében ismertetett P. I. 9181/927. számú elvi éllel fogalmazott az a kúriai álláspont, mely szerint a szerző nevének fel nem tüntetése gondatlanság, ((mert a;, aki a művet közölte, könnyen tudomást szerelhetett volna arról, hogy . . . ki a szerző, és a s^er\öhö^ kérdést intézhetett volna, kívánja-e nevének feltüntetését)), továbbá, hogy a Szjt. 23. §-ából ((törvényértelmezés útján se olvasható ki az, hogy a művön a szerző nevét mellőző csak abban az esetben legyen felelős, ha a szerző neve az eredeti művön is fel volt tüntetve.)) Dr. V. P. X A KARTEL-ANKÉT UTÁN. írta: Dr. HOFF GYÖRGY. (Beszámoló a Magyar Jogászegylet Hiteljogi Szakosztályának 1930. okt. 4., 11., 18. és 25-én tartott értekezletéről.) A Magyar Jogász Egylet az elmúlt hetekben már másodszor foglalkozott a kartel-kérdéssel. A Gazdaságjogi Intézet a mult év tavaszán általánosságban már megtárgyalta a magyar kartel-problémát. A Hiteljogi Szakosztály által az elmúlt hetekben rendezett ankétnak ezek után az lett volna a feladata, hogy az igazságügyminiszter által a nyár elején benyújtott törvényjavaslatot tegye bírálat tárgyává. Az-ankét során azonban világossá vált, hogy a törvényjavaslattal szemben való állásfoglalás mikéntje elsősorban világnézeti kérdés. Aki a kartel-törvény gondolatát is visszautasítja, az ezt a tervezetet sem fogja elfogadni ; aki elvi ellensége az állami beavatkozás rendszerének, az a részletekben sem érthet egyet a benyújtott törvényjavaslattal. Ez a magyarázata annak, hogy a mostani ankéten megint csak az a kérdés nyomult előtérbe, vájjon szükséges és időszerű-e ma a kartel-törvény alkotása ?