Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9-10. szám - Feltétlenül semmis ítéletek

A NEWYORKI ÉRTEKEZLET. 585 az értekezlet, hogy habár elismeri elvben a védjegynek és a kereskedelmi üzletnek egymástól való függő viszonyát, mégis bizonyos esetekben megengedendőnek tartja a védjegynek az átruházását a; egés\ ü^let átruházása nélkül is, 2. mondja ki az értekezlet, hogy helyesli azt a törekvést, amely a külföldi védjegy védelmét függetleníteni igyekszik a származási ország védjegyétől, 3. mondja ki az értekezlet, hogy támogat minden olyan törekvést, amely általános érvényű védjegyek és nevek részére, még ha nincsenek is lajstromozva, védelmet szándékozik biztosítani visszaélés esetében. A jelentés által javasolt fenti konklúziók a magyar érdekek szempontjából elfogadhatóknak mutatkoztak, ezért azok elfogadása mellett foglaltam állást. 8. A külföldi állampolgárok magántulajdonának védelme. Az értekezleten tárgyalt valamennyi kérdés között a nemzeti kisebbségek védelmének kérdésével együtt ez a kérdés érintette legközelebbről a magyar érdekeket. A bizottság előadójának, dr. J. C. Witenberg párizsi lengyel ügyvédnek tollából igen részletes és alapos jelentést terjesztett az értekezlet elé s a magyar érdekekre tekintettel, külön jelentést terjesztettem elő én is «The protection of acquired rights of foreigners in the international law» címmel. A jelentéshez több amerikai jogász szólt hozzá, akik a prohibició kérdését vetették szőnyegre, hangoztatván, hogy az alkotmány 17. módosításának törvényerőre emelésekor az Egyesült-Államok nem tartották tiszteletben a külföldi állampolgárok szerzett jogait és a károsult tulajdonosokat nem részesítették kártérítésben. A kérdéshez a magyar delegáció részéről én is hozzászóltam. Felszólalásomban igyekeztem kimutatni, hogy az állam a nemzetközi jog általános elvei értelmében rendesen eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinek azzal, hogy a külföldieket saját állampolgáraival egyenlő elbánásban részesíti. Ez azonban csupán a szabály. Igyekeztem kimutatni, hogy a szerzett jogok sérthetetlenségének alapelve két főtételt foglal magában: 1. külföldi szerzett magánjogától vagy ilyen jogának gyakorlásától nem fosztható meg s jogának tartalma és gyakorlása nem is korlátozható, 2. amennyiben mégis megfosztható vagy korlátozható, ez csupán teljes kártérítés ellenében történhetik. A külföldiek szerzett jogainak fenti értelemben vett sérthetetlensége azonban nem feltétlen. Kivétel az 1. alatti szabály alól: a külföldiek szerzett jogaiktól közérdekből kártérítés ellenében megfoszthatok ; a 2. alatti szabály alól: nem fizetendő kártérítés, a) ha a külföldi a kisajátítás következtében kárt nem szenvedett, b) ha